Szombathelyre ért a platós kampány: Knézy Jenőt idézve üzent Magyar Péter (képgalériával)

Délelőtt Dél-Vas, este Szombathely

A platós kampányt – Magyar Péter egy nemzeti színűre fújt platós kocsival járja az országot, és rendre a teherautóról szónokol – Békés vármegyében indította a NER-ből önként kiíratkozó, jogászból lett politikus, onnan Baranya majd Tolna következett, a hétfőn és kedden pedig Vas vármegye szerepelt a június 9-ig tartó road show itinerében.

Szombathely különösen hazai pálya a Tisza (Tisztelet és Szabadság) Párt Európa Parlamenti listavezetőjének, hiszen édesapja idevalósi, ő pedig gyerekként sok időt töltött Herényben a nagyszülői házban, és örök emlék marad számára a Perintben fürdőzés – ezt egyébként a Nyugat.hu-nak adott interjúban mondta el pár hete.

Hétfőn este a szombathelyi Fő térre közvetlenül Dél-Vasból érkezett, Vasvár, Őriszentpéter, Körmend és Szentgotthárd szerepelt a délelőtti, kora délutáni menetrendjében, de még Rogán Antal szülőfalujába, Szakonyfaluba is benézett. Kedden a megye északi városai felé veszi az irányt.

Sokan voltak a Fő téren

A Fő térre háromnegyed hatkor gördült be a platós teherautó, a Széchenyi utcai felőli oldalon parkolt le (ahol a helyi rendezvényeken a színpad is állni szokott), Magyar Péter negyed hétkor érkezett meg, az István a király rock musical Mondd, te kit választanál? betét dalára kapaszkodott fel rögtönzött pódiumára, elnézést kérve a késésért a Szent háromság szoborig érő tömegtől, amely egészen vegyes képet mutatott: a feltűzött szalagos végzős gimnazistától a hetvenes, kiöltözött polgári páron keresztül, a középkorúakig reprezentálta a teljes korfát.

Felünézetből a Fő tér a beszéd elején

Lehet, hogy ennyien nem fértünk volna be egy magtárba – nézett végig a tömegen, odaszúrva a miniszterelnöknek, aki az idei első kampányrendezvényét kvázi ennél jóval kisebb létszámú meghívottak előtt tartotta az említett helyszínen. Magyar megköszönte, hogy ennyien itt vannak a téren abból a városból, amely Szent Mártont, Weöres Sándort, Széll Kálmánt és Király Gábort adta az országnak, világnak, mondta, majd személyes vizekre elvezve megemlítette, hogy déd nagyszülei perintiek voltak, nagyapja, édesapja is ide való, első keresetét pedig nagybátyja herényi rózsakertészetében szerezte, azzal, hogy eladta az oladi piacon a nagybanira nem kellő virágokat.

Magyar Péter közel egyórás beszédet tartott

EP: képzett vs. ereszről lecsúszó

Magyar Péter közel egyórás beszédében viszonylag kevés időt szentelt a júniusi EP-választásnak, elismételte, hogy a Tisza Párt jelöltjei nem levitézlett, csak ereszről lecsúszni képes, vagy drogos politikusok, hanem képzett, több diplomás, de már releváns tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő hazafiak, „van, aki öt nyelven tud, ez pontosan ötször több, mint az egész Fidesz-frakció 20 év alatt”. És a lista sorrendjéről nyílt szavazáson döntöttek, „nem őszülő, pocakos öregurak egy szivarfüstös szobában”. Ők programozó matematikust, sebészt, jogászt, közgazdászt, bio gazdálkodót küldenének az EP-be. 

A beszéd nagy része a Tisza Párt és Magyar Péter víziójáról szólt, arról, hogy mit tenne, ha a következő országgyűlési választásokon (ez 2026-ban lesz legközelebb), bizalmat kapna ő és új szervezte.

Beszélt arról, hogy 20 évvel ezelőtt az Európai Unióhoz akkor csatlakozott tíz ország közül Csehországgal együtt Magyarország volt a legfejlettebb, ehhez képest 2024-ben, 14 éves, négy kétharmados fideszes kormányzás és az uniótól kapott 40 ezer milliárd forint után ma hazánk a 27 tagállam közül a második legszegényebb, és hivatalosan is a legkorruptabb.

Fotók, szelfik, aláírások is készültek a beszéd végén

Helyi példaként a Markusovszky kórházra hivatkozott, amely szerinte a 2000-es évek elején egy fejlett intézmény volt, azóta azonban hiába épült több új szárny, „a régiek omladoznak, az ápolók, orvosok elmennek”. (A beszéd egy későbbi pontján, de ide kapcsolódóan egy friss példát hozott, amit ma osztott meg vele egy őriszentpéteri anyuka, akinek a gyermeke eltörte a kezét, de elsőre sem a szombathelyi, sem a zalaegerszegi kórház nem akarta fogadni, mert nem volt traumatológus szakorvosuk. Végül a gyereket Zalaegerszegre vitték, ahol megsúgták neki, ha jót akar, menjen Pécsre, mert ott tudják megfelelő színvonalon, ellátni a sérülést. Ezért autóba pattantak, és meg sem álltak Pécsig, ahol valóban helyre tették a sérülést.)

Szombathely környékén egyre több a munkásszálló, jönnek a filippínó, vietnámi vendégmunkások, a magyarok viszont elmennek Ausztriába dolgozni. Bezárt az oladi posta, botrány volt a Termálfürdő értékesítése körül, bezárják a vasúti szárnyvonalakat, sorolta. Ez a város, ez a régió, a hazánk, a magyar emberek is többet érdemelnek, hangsúlyozta. 

„Pista, van-e pénz lóvéra?”

„Az Orbán kormány azt hazudja, hogy vidékbarát, hogy családbarát, gyerekbarát és keresztény”. Ehhez képest a vidékbarátságról annyit, hogy 220.000 elhagyatott ház van vidéken, 500 ezer honfitársunk vándorolt ki, évente több tízezer magyar gyermek születik, Londonban, Párizsban – ha nem teszünk semmit, ők már soha nem lesznek magyar felnőttek, vette sorra az elnéptelenedés és a kivándorlás problémáit.

A Tisza Párt komplex hazaváró programot állít össze, ami segíteni fog a külföldön élő, dolgozó magyarok hazatérésében.

Magyar Péterék legelső lépése azonban az lenne, hogy azonnal csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, és záró toleranciát hirdetnének a korrupcióval szemben. Az országba 20 év alatt érkezett 40 milliárd forintos támogatásról szólva felidézte, hogy Orbán Viktor a minap azt mondta, Brüsszelből mindig csak a baj jön. Magyar Péter azt tanácsolta a miniszterelnöknek, kérdezze meg kedvenc vejét, Tiborcz Istvánt, hogy tényleg csak a baj érkezett onnan, vagy más is? – „Pista, van-e pénz lóvéra?” – tiborczozott egyet.

Szót ejtette az oktatás helyzetéről is, az egészségügyi mellett oktatási és környezetvédelmi minisztériumot is felállítanának, és megszüntetnék a Rogán Antal vezette propaganda minisztériumot, amely 5 év alatt 1309 milliárd forintot költött saját népszerűsítésére, mások lejáratására, ellehetetlenítésére, ellenségképek kialakítására.

Üzent a propaganda sajtó munkatársainak, tudja, hogy mostanában nagyon sokat kell túlórázniuk, napi 10-12 lejárató cikk a mérce, de „tartsatok ki, másfél hónap múlva lesz időtök hosszasan pihenni”. Később idősebb Knézy Jenő után azt mondta, végre egy meccs, amit igazán élvez - ezt a 2003-ban elhunyt sportriportertől akkor hangzott el, amikor a Fradi 1995-ben a Grasshoppers elleni párharc nyomán bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. „A Tiszát eddig megállítani senkinek sem sikerült”, fűzte hozzá. 

Társadalmi szerződést kötne

Az oktatás kapcsán kijelentette, visszaállítanák a tanári pálya becsületét, az oktatás szabadságát, eltörölnék a státusztörvényt, megszüntetnék a KLIK-et. Klebersberg Kunót idézve, a kiművelt emberfők országát kell megteremtenünk, csak a tanulásba érdemes Magyarországon fektetni – ha nem egy irányítható embertömeget szeretnénk, amely összeszerelő üzemekben dolgozik.

A gyermekvédelem hiányosságaira is ismét felhívta a figyelmet, azt mondta, egyetértenek azokkal a törvénymódosításokkal, amit a kormány a múlt héten nyújtott be, de ez semmilyen problémát nem oldana meg. Ha ezek érvényben lettek volna a bicskei ügy előtt, az elkövetők ugyanúgy megtehettek volna mindent. Szerinte a gyermekvédelem alulfinanszírozottságán kellene javítani. Ígéretet tett, hogyha módjukban áll majd, visszaveszik attól a három NER-es oligarchától a kiszervezett közétkeztetést, akik „évente tízmilliárdokat lopnak ki a rendszerből, miközben szeméttel etetik a magyar gyerekeket”.

Az egészségügy kapcsán feltette a kérdést, hogy vajon miért nincs az országban szűrőrendszer, megelőzés, egészségre nevelés? Utóbbi régen a köztelevízió feladata volt – Öveges professzor, Jogi esetek, Bálint gazda –, tanultak az emberek a tévéből. Ma a 100 milliárdokból kitartott köztelevízióban azt látjuk, hogy akkor is hazudnak, ha kérdeznek, hívta fel rá a figyelmet. Hatalomra kerülve gyorsan véget vetnének az állami propagandának.

Azonnal jelentősen emelnék és inflációkövetővé tennék a családi pótlék évek óta befagyasztott összegét is, ami Ausztriában Magyar szerint körülbelül a tízszerese a hazainak.

A gazdák, agrárium helyzetét is szóba hozta. 2010-ben, mikor a Fidesz átvette a kormányzást, Magyarországon 750 ezer családi birtok volt, ma mindössze 250 ezren élnek saját gazdaságukból, pedig 17 ezer milliárd forint áramlott azóta a mezőgazdaságba, élelmiszeriparba. Kevesen kaptak sokat, sokan pedig keveset, vagy semmit. Olasz példát hozva fejlesztené az agrárturizmust, azaz olyan, már külföldön kipróbált és működő modellt adaptálna, ami a kisgazdaságok életbe maradását segítené.

Magyar Péter kijelentette, a Tisza Párt máris alaposan felkavarta a hazai politika állóvizét, ha hatalomra kerülnek, első dolgaik egyike lesz, hogy társadalmi szerződést kötnek a legkülönfélébb csoportokkal, velük együtt szeretnének kormányozni.

Döbrögi jó ember lett

„Szerintem a nagyszüleim most nagyon büszkék rám odafentről, és rád is, Szombathely” – mondta, majd hosszú beszédét hosszú taps követte, közben meggyújtották a fáklyákat, aztán jöhettek a kérdések. Elsőként egy úr kapott mikrofont, aki megköszönte Magyar Péternek, hogy így felkavarta a magyar állóvizet, majd azzal folytatta, hogy nagyon szeret kérdezni, így erre az eseményre is rengeteg kérdést összeírt, de ígéri, nagyon keveset fog feltenni.

Az első az volt, hogy ismeri-e Döbrögi és Ludas Matyi történetének végét, ha már annyit szokta emlegetni: az a vége, hogy Döbrögi jó ember lett. Majd azzal folytatta, hogy mivel világháborús helyzet van és NATO-tagok vagyunk, ha valamelyik ország – mondjuk Lengyelország, mert igen aktív – belekeveri magát és a NATO-t a háborúba, ha ő lenne a miniszterelnök, mit tenne? Semleges ország gondolata egyáltalán felmerül-e benne?

„Mivel látom, hogy veszi a válaszomat, igyekszem olyat mondani, hogy megfeleljen önnek és a propagandának is. Hogyan eszkalálódna a konfliktus? Nem mindegy. Oroszország megtámadja Lengyelországot vagy a NATO-t? Hogyan keveredik bele? Mit jelent, hogy belekeveredik?” – válaszolt kérdésekkel a kérdésekre.

Majd amikor meghallotta a kérdező válaszait, rögtön azt mondta, itt most be is fejezik. Ő ugyanis azt mondta mikrofon nélkül, így csak azok hallhatták, akik közel álltak hozzájuk, hogy Lengyelország provokálta ki a második világháborút. Amire nagy zúgolódásba kezdett a tömeg, Magyar Péter pedig azt javasolta neki, olvassa el az általános iskolai történelemkönyvet és rögtönzött történelemórát tartott. Az úr egyébként egy „amcsik haza, minden magyar katonát haza” feliratú táblát tartott, ami újabb vitát váltott ki, melyet Magyar úgy zárt le, hogy javasolja, legközelebb majd vigye magával a magtárba is ezt a táblát.

Hozzuk vissza a királyságot?

A második kérdés az volt, fontos-e neki az az ország, amelyet Szent István alapított és ha már van Magyarországnak egyensági királyi leszármazottja Habsburg-Lotaringiai Károly személyében, aki egyébként nem is áll olyan távol a politikától (az osztrák néppárt indította európai képviselőnek), lát-e esélyt arra, hogy ő betöltse ezt a szerepet.

A válasz az volt, hogy pragmatikus embernek tartja magát: kezdjük kicsiben, például hogy nincs wc-papír és szappan a kórházakban, utána tudunk a királyságról is beszélni. Egyébként ismeri a Habsburg dinasztia néhány tagját, Ausztriából például ki voltak tiltva, Magyarországot imádták mindig is, de nem valószínű, hogy arra vágynak, hogy Magyarországon újra királyság legyen. Ráadásul arról, hogy ki a jogos örököse a magyar trónnak, bőven lehetne vitatkozni, majd visszautalva az első kérdezőre, újabb rögtönzött történelemóra következett és hozzátette, a harmadikos fia is jobban ismeri a történelmet, amire többen nevetni kezdtek.

Inkább hiszek Márai Sándorban és a polgárságban, egy erős középpolgárságban, mint a királyságban. Próbáljuk meg egymást szeretni, ennek az országnak szeretetre, békére, összefogásra van szüksége, nem provokátorokra, propagandára és felesleges megosztásra – mondta, hozzátéve, bárki elindulhat a köztársasági elnök címért, legyen az akár egy királyi leszármazott.

A harmadik kérdező a rekordokat döntögető áfa és az adók mértéknek redukálását firtatta, illetve azt is kérdezte, miből szeretné pótolnia a felmerülő költségvetéshiányt. A válasz egy személyes tapasztalatra épült: mindig az a válasz a kormány részéről, hogy azért nem lehet csökkenteni az áfát, mert a kereskedők, vendéglátók nyelnék le. Vannak azonban ellenpéldák, ismét Lengyelország került szóba – gyakran járnak ugyanis oda focizni –, ahol rengeteg élelmiszer áfája 0%-os, megdöbbentő különbségek vannak a magyar és a lengyel árak között és ott valahogy nem nyelik le. Azért, mint működik a fogyasztóvédelem – mondta.

Ami pedig a költségvetést illeti, a rendszerváltás óta soha nem volt még ilyen rossz helyzetben. Az első negyedéves hiány majdnem eléri az éves 100%-os hiányt, ezért már most óriási beruházási stopot hirdettek, kórházak és iskolák felújítását fújták le és 48 értékes, főként Balaton-parti ingatlant értékesítenek, ahol eddig tanárok, állami cégek munkatársai nyaraltak. És egyébként elhalasztották a 2025-ös költségvetés tárgyalását is, az amerikai elnökválasztásra hivatkozva.

Vendégmunkások vs. mérnökök

Az utolsóelőtti kérdező – akit szintén Péternek hívnak, így boldog névnapot is kívánt Magyarnak és saját magának is – a mérnökök helyzetét dobta fel. Miért keres egy több, mint 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkező mérnök kevesebbet Magyarországon, mint egy Ausztriában dolgozó gyorséttermi alkalmazott? Miért ne mennének külföldre a mérnökök?

„Teljesen igaza van” – jelentette ki, hozzátéve, arra kellene törekedni, hogy megtartsuk a jól képzett szakembereket és nem vendégmunkásokat toborozni, akiknek munkásszállókat építünk és folyamatosan adjuk a könnyítéseket a letelepedéshez. Ez egy drog, mert ha egy ország így kezeli a munkaerőhiányát és nem tudja itthon tartani a szakembereket, az egy öngerjesztő folyamat: egyre több magyar fog kimenni, egyre több vendégmunkás kell és egyre több gyerek születik. Leszögezte, nincs baj a vendégmunkásokkal, hanem a tendenciával van baj, majd persze szóba került az akkumulátorgyárak kérdésköre és az azzal kapcsolatos aggályok is.

Ha sikerül, úgymond leváltani a Fideszt, van-e lehetőség arra, hogy kezdjünk valamit a magánvagyonokkal? – hangzott el a következő kérdés. A válasz erre az volt, hogy több lépésben: először is a lopás leállítása, kell egy vagyonosodási vizsgálat és jöhet az elszámoltatás, amihez viszont kell egy valóban független legfőbb ügyész, de mindent valószínűleg lehetetlenség visszaszerezni.

Majd eljött az utolsó kérdés ideje, amit egy talpraesett diák tehetett fel, aki egy kormányhoz közel lévő, az oktatási hivatal alá tartozó diákszervezet tagja. Elmondta, két kérdéssel készült, de csak egyet akar feltenni, viszont névnapja alkalmából megadta a lehetőséget Magyarnak, hogy válasszon. Ő viszont mindkettőt választotta.
Miért kell 100-nál több diáknak összegyűlnie és 50 plusz pontot összeszedni a legalapabb dolgokból (tankönyvek, tanszerek biztosítása, nemzetiségi és halmozottan hátrányos helyzetű diákok helyzete), hogy mit követelnek? És ezt nem kapják meg? Lehetne ez ellen valamit tenni? – kérdezte.

Ezek mind valid dolgok – mondta Magyar, hozzátéve, szerinte teljesen nonszensz például, hogy a tanárok nem maguk dönthetik el, hogy milyen tankönyvekből tanítanak. Rettentően kicsi a társadalmi mobilitás, ha valaki nem tehetős családba születik, kicsi az esélye annak, hogy át tudjon kerülni egy másik társadalmi osztályba. Ezen változtatni kell, minden magyar gyermek egyelő és az államnak is az az érdeke, hogy az oktatáson keresztül feljebb tudjon lépni a diák – tette hozzá.

„Mi mások leszünk, mint a Fidesz. Nem Magyar Péter fogja megmondani, hogy mi lesz az energiapolitikában vagy az oktatáspolitikában, lesz mindennek külön szakértője, munkacsoportja, valódi minisztere” – zárta mondandóját.

Közben a tömeg egyre kezdett oszolni, de azért bőven akadtak még, akik kivárták a végén a szelfizést és hogy esetleg négyszemközt is válthassanak néhány szót Magyar Péterrel.

Szöveg: fp, CzB

Fotók. Nagy Jácint