Magyarország 2023: csökkenő reálbérek, óriási államháztartási hiány, visszaeső fogyasztás
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány a mögöttünk hagyott évben, derül ki a kormány által év végén nyilvánosságra hozott legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzéséből.
Az adatok sok mindent elárulnak a költségvetési fegyelemről, a fiskális politika hitelességéről, valamint a kormányzati tervezések, előrejelzések minőségéről, értékelte a kormányzati prognózist Portfolio.hu.
A kellemetlen adatokat a kormány december 30-án, szombaton este tette közzé, a gazdasági szakportál elemzése szerint azért ekkor, hogy kevesebb figyelmet kapjon.
A kormányprognózis főbb megállapításai:
- Közel 320 milliárd forinttal érkezett be kevesebb befizetés a társaságoktól, mint azt a kormány tervezte.
- 1137 milliárd forinttal maradtak el a tervektől a fogyasztáshoz kapcsolt bevételek, ami elsősorban az áfabevételek drámai összeesésével függ össze.
- A lakosság befizetései 120 milliárd forinttal maradhattak el az előirányzattól.
- Közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel érkezett az EU-tól.
- Összességében a bevételek 25.033 milliárd forintban teljesülhettek 2023-ban a kormány becslése szerint, miközben eredetileg 26.032 forinttal számoltak a központi költségvetés esetében. Vagyis itt van egy 1000 milliárd forintos elmaradás a tervekhez képest.
A dokumentumban először ismerték el hivatalosan, hogy 2023-ban recesszióban lehetett a magyar gazdaság, pedig 2022 év végén még 1% körüli növekedéssel kalkuláltak.
A Pénzügyminisztérium legújabb várakozása ugyanis 0,4%-os gazdasági visszaesésről szól 2023-ra, ami úgy jöhet össze, hogy a háztartások fogyasztása 2%-kal zsugorodhatott, a beruházások pedig 11,1%-kal eshettek vissza.
Az előrejelzés szerint 2023-ban a nettó nominális átlagkereset várhatóan 13,8%-kal növekedhetett, viszont közben az infláció éves szinten 17,6% lehetett.
Ennek következtében a reálbérek 3,3%-kal csökkentek 2023-ban a kormány saját számításai szerint is.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.