„Honfitársaink hinni akartak a csodában”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének emléknapja alkalmából tartott rendezvényen elsőként Riczinger Péter lelkész mondott imát, majd prédikációjában úgy fogalmazott: 1956-ban az emberek fel merték emelni a hangjukat a szabadságért, a forradalmárok békét akartak, nem pedig háborút. Később aláhúzta: manapság nagy kihívás keresztény nemzeti hazafinak lenni.

Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, felelevenítette az 1956-os eseményeket.

- 1956. november 4-én hidegzuhany érte az országot. Nem, nem azért, mert nem számoltak a szovjet tankok érkezésével, hanem mert a honfitársaink hinni akartak a csodában. Felvették a küzdelmet a túlerővel szemben, holott tudták, hogy nem győzhetnek. Várták a külső támogatást, de csakhamar kiderült, hogy hiába az ENSZ november 6-ai, a szovjet agressziót elítélő határozata, csak nem érkezett meg a segítség – emelte ki Máthé Áron, hozzátéve azt, cserbenhagyták a magyar forradalmat.  

- Van-e értelme a harcnak? Ezt a felesleges kérdést senki sem tette fel, hiszen 1956-ban mindenki meg akart szabadulni a kommunista diktatúrától – mondta az elnökhelyettes, aki később korabeli külföldi sajtóból szemezgetett.

- 1956-ban leverték a forradalmat, 1989-ban viszont megbukott a Magyar Népköztársaság. A végén mi győztünk – zárta szavait Máthé Áron.
A rendezvény után az evangélikus gyülekezeti teremben Máthé Áron előadását hallgathatták meg az érdeklődők a Magyar ellenállás címmel.

(Fotó: Pataki Gergő)