Megéri kulturális fővárosnak lenni

Senki sem marad ki

A nyolcvanas években felerősödött az igény arra, hogy a második világháború után a padlóról felállt Európát nemcsak gazdasági együttműködések útján érdemes összehangolni, hanem a közös identitást, az öreg kontinens kulturális sokszínűségét is ápolni kell. A nem mellékes Hogyan? kapcsán Melína Merkúri görög kulturális miniszter tett javaslatot rá, hogy minden évben egy-egy nagyváros kapjon lehetőséget arra, hogy – ekkor még – „Európa kulturális városaként” rendezvények és programok tömkelegén keresztül bemutathassa a közösségi életét, amire az egész kontinensen odafigyelnek. Az első főváros Athén lett 1985-ben, azóta pedig Dublintól Isztambulig rengeteg település ragadta meg az egyéves kinevezésben rejlő lehetőséget arra, hogy a sok látogatónak és a még több pénzügyi támogatásnak köszönhetően megújítsa a kulturális életét, és ismertté tegye magát Európa-szerte.

2005 és 2019 között már minden tagországnak egyszer meg kellett kapnia a címet, illetve meghonosodott, hogy évente két európai település legyen kulturális főváros – illetve az Európai Unió Tanácsa odaítélheti a címet egy nem EU-tag városnak. A rendszernek hála, Magyarország 2010-ben volt először jogosult a kvótára, amit Pécs nyert el, társai a németországi Essen, illetve Isztambul lettek. Egyébként a régióban már Graz (2003), Nagyszeben (2007) és Kassa (2013) is birtokolták a címet, jelenleg pedig Rijeka az egyik regnáló kulturális főváros. Újvidék 2022-ben, Veszprém és Temesvár 2023-ban készül a rendezésre.

Pécs 2010

A baranyai megyeszékhely tíz magyarországi pályázón kerekedett felül a zsűri 2005-ös döntése szerint. Pécs nem kisebb célt tűzött ki a programtervében, minthogy „megváltoztatja a kultúra nagyságrendjét” a városban, és a fővárosi rangot kihasználva fogja a kilábalás útjára indítani az egykori bányaváros rendszerváltozás óta romokban lévő gazdasági életét.

A tervekben új víziót fogalmaztak meg a város kulturális életének serkentésére. Az elképzelés nagyszabású infrastrukturális beruházásokra épült, köztük a következő fő létesítményekre: Kodály Központ (hangverseny- és konferenciaterem), Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Zsolnay Kulturális Negyed, Nagy Kiállítótér, az állami múzeumok rekonstrukciója, valamint nyolc közterület, köztük a városközpont újjáépítése. Az infrastrukturális beruházások hozzávetőleg 120 millió euróba (akkori árfolyamon 33 milliárd forintba) kerültek, ebből közel 100 millió származott az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól.

Az ambiciózus, a város 2010-es szükségleteit messze meghaladó terv megvalósítása egy sor konfliktushoz vezetett, amelyek a kivitelezési időszak során fellazították a program eredeti szellemiségét például a demokratizálás és a decentralizálás területén – olvasható az Európai Bizottság oldalán a projektről. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az alapvetően helyi civilek és független kulturális intézmények által megírt pályázat győzelmének a hírét sokk és fejetlenség fogadta az önkormányzatban. A projekt lezongorázására életre hívott szervezőcsapatban a legkritikusabb pillanatban – a érdemi előkészítés elején – vezetőváltás történt, abból pedig politikai vita lett, hogy az állami rendezvényszervező cég, a Hungarofest Kht. mennyire és mennyiért működjön közre a programsorozat kivitelezésében.

2009 novembere és 2012 áprilisa között nagyon magas építészeti színvonalon elkészült mindegyik beruházás. Ennek ellenére 2010 zsúfolva volt kulturális programokkal: körülbelül 5 000 rendezvényre került sor, és negyedével  megnőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma. Kimagasló év volt, de ami utána maradt, az részint új lehetőségeket nyit a város előtt, részint számos súlyos kérdést vet fel.

Az új kulturális létesítmények és infrastruktúra nagyon népszerűek a helyi polgárok körében, de úgy látszik, hogy a vásárlóerő nem elégséges az intézmények pénzügyi fenntartására. Ennek következtében az önkormányzatnak és a pécsi egyetemnek további költségeket kell felvállalnia, mert a mostani szakaszban az állam – korábbi ígéretei ellenére – nem biztosít ehhez forrásokat. Kihagyott ziccer volt nemzetközi vonatkozásban, hogy a Pécs-Eszék (Horvátország) közúti fejlesztés elmaradása miatt a balkáni célközönségre nem tudott építeni a baranyai megyeszékhely.

Pécs, minden tapasztalatával a háta mögött, mentorvárosként segíti majd a 2023-as rendező, Veszprém munkáját. A település összesen hat pályázót – köztük Szombathelyt – győzött le.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt