Megrendezték a levéltárak ünnepét
300 éve, 1723-ban alapította meg III. Károly az országos levéltárat. A kerek évfordulóra emlékeztek A vasi levéltárak évszázadai című konferencián kedden.
– A legrégebben alapított közgyűjteményről van szó. Az alapítás után évtizedekig nem történt semmi, amíg Batthyány Lajos nádor meg nem szervezte Pozsonyban az országos levéltárat, mely az 1750-es években kezdte meg működését – idézte fel a történelmi előzményeket dr. Rácz György főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatóhelyettese.
A Vas Vármegyei Levéltár egyre inkább nyit a nagyközönség felé: előadásokat, kiállításokat, levéltárak éjszakáját is szerveznek, hogy bemutassák az itt folyó értékes munkát. Ilyen esemény a levéltári nap is, az elsőt 1984-ben tartották. Most, a 40. alkalommal három levéltáros is jelen volt – dr. Bariska István, dr. Feiszt György, dr. Tilcsik György – aki már az első konferencián is előadott.
– 1723-ban törvény tette lehetővé a vármegyék számára, hogy székházakat építsenek, és itt elhelyezzék okleveleiket, ilyen értelemben a megyei levéltárak, így a Vas megyeiek intézményesülésének is a 300. évfordulóját ünnepeljük. A levéltár a legrégebbi megyei intézménynek tekinthető, hiszen már 1723 előtt is létezett, de onnantól kezdve egyértelműen intézményként beszélhetünk róla – foglalta össze dr. Melega Miklós, a MNL Vas Vármegyei Levéltára igazgatója.
A konferencián bemutatkozott a Vas Vármegyei Levéltár, de hívtak előadókat a szombathelyi és a győri egyházmegyei, valamint a kőszegi levéltárból is. Dr. Feiszt György a néhai neves levéltáros, Balogh Gyula munkásságáról beszélt, és a Domonkos Rendtörténeti Gyűjteményről is lehetett hallani érdekességeket.
kzs
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.