Megtörténtek az első gyorsított örökbefogadások a kórházban hagyott csecsemőknél
Rétvári Bence azt írta, a kormány a kórházban hagyott csecsemők örökbefogadási eljárásainak gyorsítása érdekében a nyáron törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyet a Fidesz és a KDNP frakciója támogatott, így új szabályok léptek életbe, melyek egyszerűbbé teszik az örökbefogadást.
2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Közülük 4 gyermeket fogadtak örökbe Csongrád-Csanád megyében, egyet-egyet pedig Pest, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyében.
10 gyermek örökbefogadása folyamatban van, ők már az örökbe fogadni szándékozó szülőknél élnek, de az eljárást lezáró határozat még nem született meg. Közülük 3 gyermek örökbefogadása van folyamatban Budapesten, kettőé Bács-Kiskun megyében, továbbá egy-egy gyermeké Pest, Tolna, Békés, Somogy és Jász-Nagykun-Szolnok megyében – ismertette az államtitkár.
Ma Magyarországon több mint ezer alkalmassági határozattal rendelkező, örökbefogadásra várakozó szülő szeretne 3 évesnél fiatalabb gyermeket örökbe fogadni, a törvénymódosítás segít abban, hogy akik nem tudnak vér szerinti családjukban felnevelkedni, azok minél gyorsabban egy szerető, gondoskodó örökbefogadó családhoz kerülhessenek – fűzte hozzá Rétvári Bence.
Tudatta, hogy az elmúlt időszakban egyre nagyobb számban maradtak csecsemők a kórházak újszülött osztályain, akiket szüleik, rokonaik nem vittek haza. A gyermekek érdeke, hogy szerető családi közegben nőjenek fel, hogy minél hamarabb kikerüljenek a kórházból, és róluk gondoskodni tudó és akaró örökbefogadó szülőkhöz kerülhessenek – hangsúlyozta.
Kiemelte: a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni. Az új szabályozás az inkubátorba helyezett gyermekekre vonatkozó szabályozást ülteti át az újszülött osztályokon hagyott gyermekekre.
Amennyiben hat héten belül sem az édesanya, sem más hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, úgy a csecsemő lemondó nyilatkozat nélkül örökbefogadhatóvá válik, és így elindulhat az örökbefogadási folyamat – tájékoztatott.
Az államtitkár közölte azt is, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet alkalmaznak az örökbefogadási ügyekben, illetve a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére, és valamennyi rendelkezésre álló információt közölnek a minél előbbi örökbefogadhatóvá nyilvánítás érdekében.
Az eljárásrendet ismertetve Rétvári Bence közölte, hogy a zárójelentésben tájékoztatni kell az édesanyát, hogy nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően hat hétig az egészségügyi intézményben hagyja, és ez idő alatt sem ő, sem más hozzátartozó nem is jelentkezik.
Az újszülött egészségügyi intézményben hagyása esetén a kórház az anya távozását követő egy munkanapon belül értesíti a kormányhivatalt a távozás tényéről, továbbá amennyiben az édesanya vagy más rokon hat héten belül a gyermekért jelentkezik, látogatja vagy más hozzátartozó írásbeli nyilatkozatot tesz az elvitel szándékáról, a kórház erről is haladéktalanul tájékoztatja a kormányhivatalt.
Ezenfelül a kórház a gyermekvédelmi gyámnak és a leendő örökbefogadó szülőknek is biztosítja a gyermek látogatásának lehetőségét, illetve a kötelező gondozásba kihelyezésről rendelkező gyámhatósági döntés bemutatását követően a gyermeket az örökbefogadó szülőknek átadja – áll a közleményben.
Rétvári Bence arról is beszámolt, hogy az intézmények a kórházban hagyott gyermekekkel kapcsolatos szakellátási feladatok teljesítésén túl biztosítják a gyermekek részére – a szükséges betegellátás, gyógyítás mellett – azon gondozási feladatokat is, amelyek a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez elengedhetetlenek, ideértve a folyamatos védőoltásokat, életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat és különböző gondozási tevékenységeket is.
(MTI)
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.