Megugrott a forgalom a magyar-román határon
A hét végén a nagylaki mellett további határátkelőhelyeket nyitottak meg a személyforgalom számára a román-magyar határon, de - amint a budapesti operatív törzs kedden közölte - a humanitárius korridorok nem változtak. A magyar rendőrség irányítja - ha torlódást tapasztal - a Gyula-Gyulavarsánd, Ártánd-Bors, Csengersima-Pete határátkelőhelyek valamelyike felé a Romániába tartó személyforgalmat.
A nyugat-európai országokból hazatérő román vendégmunkásokra utal, hogy az elmúlt napokban nagy mértékben megnövekedett azoknak a száma, akiket - miután Magyarország felől léptek az országba - a román egészségügyi hatóságok járványügyi elkülönítésbe helyeztek. Míg - a román határrendészet egyik közleménye szerint - a magyar-román határszakaszról áprilisban naponta átlagosan 1500 személyt küldtek járványügyi elkülönítésbe, az elmúlt négy nap átlaga megközelítette a 7300-at.
A román határrendészet adatai szerint a jelenlegi határforgalmi értékek meg sem közelítik a járvány előtti forgalmas időszakok értékeit. Amint a hatóság korábban közölte: a tavalyi karácsony környékén, a december 21-28. közötti nyolc nap alatt 620 ezer személy (naponta átlagosan 77 500) lépte át a magyar-román határt, és az átlagos várakozási idő ennek ellenére sem haladta meg a 30 percet. Akkor azonban az utazóknak nem kellett megszabott útvonalon haladniuk, 11 határátkelőhelyet vehettek igénybe, és az átléptetésük során nem estek át járványügyi ellenőrzésen.
A román média az elmúlt napokban tág teret szentelt a magyar-román határon Nagylaknál kialakult torlódásnak. Amint a hírtelevíziók helyszíni tudósításaiból kiderült, olyan is előfordult, hogy egyes Romániába tartó személyek 12 óra várakozás után jutottak át a határon. A sorban álló autósok sokszor dudálással fejezték ki elégedetlenségüket a hosszú várakozási idő miatt. Az elmúlt napokban a gyalogos határforgalom is megnőtt Nagylaknál. A határátlépésre várakozó gyalogosok a legtöbb esetben nem tartották be a járványellenes intézkedések során megszabott másfél méteres távolságot egymástól, és sok esetben maszkot sem viseltek. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.