Megújult a felsőoktatási felvételi rendszer
Varga-Bajusz Veronika közlése szerint a legtöbb intézmény az emelt szintű érettségit, illetve a nyelvismeretet honorálja plusz pontokkal, de vannak olyanok is, amelyek az önkéntes munkát vagy a szakképzésben szerzett képesítést.
A felsőoktatási jelentkezési határidő február 15-e, egy-egy pályázó a felvi.hu online felületen keresztül hat helyre adhatja be jelentkezési kérelmét - tette hozzá.
Mint elmondta: a diákok tájékozódását segíti a felvi.hu weboldalon található pontszámító kalkulátor is. Vagyis mindenki utánajárhat, hogy mely képzésekre tud eséllyel pályázni. Szakösszehasonlító felület, illetve az is megtalálható rajta, hogy egy-egy intézmény melyik képzéséhez kér emelt szintű vagy középszintű érettségit.
Közlése szerint, az elmúlt évben csaknem 127 ezren nyújtották be felvételi igényüket és mintegy 107 ezren kezdhették meg a felsőfokú tanulmányokat. Ők már a diplomantul.hu honlapon keresztül tájékozódhatnak arról, hogy az oklevél megszerzése után milyen jövőképpel, milyen bérrel, munkalehetőséggel számolhatnak.
Ugyanakkor az is látható, hogy egyre többen szeretnének diplomát szerezni; az elmúlt évben az azt megelőző esztendőhöz képest 30 százalékkal nőtt a jelentkezők száma - jegyezte meg a helyettes államtitkár, példaként említve, hogy megduplázódott a 30 évesnél idősebb jelentkezők száma.
Abban bíznak, hogy az idén is szaporodik a jelentkezők száma, hiszen a diploma a statisztikák szerint 1,7-es bérszorzót jelent a középfokú végzettséghez képest - fűzte hozzá.
Arról is szólt: a kormányzat célja, hogy 2030-ra legalább egy Magyarországi egyetem bekerüljön a világ száz legjobb egyeteme közé, illetve három egyetem Európa legjobb száz egyeteme közé.
Ebben segít, hogy legutóbb két olyan kutató, Krausz Ferenc és Karikó Katalin is Nobel-díjat kapott, akik magyarországi alma materből indulva váltak világhírű kutatókká - mondta Varga-Bajusz Veronika. (MTI)
Illusztráció: pixabay.com
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.