Megválasztották az Európai Parlament új alelnökeit
A 2019-2024-es ciklus első felében két magyar alelnöke is volt az Európai Parlamentnek a szociáldemokrata S&D-frakció által jelölt Dobrev Klára, és az akkor még a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt jelöltje, Járóka Lívia személyében. Most viszont egy sem lesz: míg Dobrev el sem indult a ciklus második felében a posztért, addig Járóka az első körben a legkevesebb szavazatot kapta, így a második kör előtt visszalépett a jelöltségtől.
Az első körben viszont bizalmat kapott a következő két és fél évre
- az osztrák Othmar Karas (EPP) és Evelyn Regner (S&D),
- az olasz Pina Picierno (S&D),
- a portugál Pedro Silva Pereira (S&D),
- a lengyel Ewa Kopacz (EPP),
- a görög Eva Kaili (S&D),
- a német Rainer Wieland (EPP) és Katarina Barley (S&D),
- valamint a cseh Dita Charanzová (Renew).
A második körben szavazták meg alelnöknek
- a szlovák Michal Šimečkát (Renew),
- a német Nicola Beert (Renew),
- és a lett Roberts Zīlét (ECR).
A harmadik, utolsó körben még alelnöki mandátumot kapott
- a görög Dimitriosz Papadimoulisz (Baloldal),
- és a finn Heidi Hautala (Zöldek) is.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.