Megvannak a balatoni horgászat árnyoldalai
A haltelepítéseket, a kifogott halakat és eltávolított haltetemeket is beszámítva a kutatók becslése szerint évente 4,8 tonna nettó foszforterhelés írható a halgazdálkodás számlájára. A Balaton teljes éves foszforterhelését a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság átlagosan évi 165 tonnára teszi. Mindez abból a kutatási jelentésből derül ki, amelyet ahorgászturizmusért felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. készíttetett a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel.
"Sok milliárd forintos beruházással lehetne távol tartani a Balatontól akkora foszforterhelést, amekkorát a horgászok az etetőanyagokkal a tóba juttatnak"– mondta el Istvánovics Vera a hirbalaton.hu portálnak. Az MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja szerint az etetőanyagokkal a tóba jutattott foszfoszszennyezés elérheti a tíz százalékot.
Nagy István agrárminiszter egy hete azt mondta, hogy a horgászok etetőanyag-bevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban sem. Istvánovics Vera azonban nem egészen úgy látja, mint a tárcavezető. A tudományos tanácsadó szerint ez nem elhanyagolható mennyiség, és fiszforterhelésből a kicsi is sok.
Forrás: Index, hirbalaton.hu
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.