Mellékvágány helyett lehetőség?
A programvezető Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szerint a Vas megyei régió zászlóshajói Bükfürdő és Sárvár nemzetközi vonzerővel rendelkező gyógyfürdői lesznek, de az egészségturisztikai célpontok mellett a környék kulturális értékei sem elhanyagolhatóak. Szombathely, Kőszeg és az Írottkő Natúrpark színesíteni fogja a térséget.
Básthy Béla, kőszegi polgármester, úgy érzi, színpadra lépési lehetőséget tartogat magában az új program. „Végre kiléphetünk Sárvár és Bük árnyékából a „fénybe”. Ahelyett, hogy a települések kizárólag magukat próbálnák meg reklámozni, a közös marketingnek köszönhetően egymás adottságaira tudunk építeni” – nyilatkozta a városvezető.
A szombathelyi idegenforgalmi szereplők sem érzik azt, hogy mellékvágányra kerülnének a fürdővárosok mellett. Az egyre nagyobb kerékpár- és gyalogtúrás közönségre és a Szombathely életében mindig is erős vallási turizmusra is tud építeni a város.
„Szombathely adottságai meghatározzák azt, hogy mivel tudunk labdába rúgni” – mondta el Grünwald Stefánia, a Savaria Turizmus Kft. ügyvezetője. A vezető szerint a labdáink közé sorolható a város kulturális pezsgése, a múzeumok és az aktív turizmus. Hozzátette: „egy idő után unalmas a pihenőknek egész nap a medencében áztatniuk magukat. Meg kell győznünk a turistákat, hogy keressék fel a térség városait, elsősorban Szombathelyt is.”
Ezt segítheti a térségi rendszer alapja: 4 milliárd forint uniós támogatás, amelyet a 11 régió imázs-fejlesztésére használnak fel. A cél, hogy marketingkampányokkal külföldön és belföldön is még vonzóbbá, még piacképesebbé váljon a magyar turizmus.
A lapunknak nyilatkozó turisztikai szereplők szerint a kezdeményezés jó ötlet, azonban sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy mire lesz elég ez a keret – ami hatalmas összeg, de egy ország szinte egész turizmusának reklámozása a nemzetközi piacon sem olcsó mulatság. Mindenképp becsülendő, hogy az MTÜ a kiemelt balatoni és tokaji idegenforgalmi fejlesztések mellett / helyett a teljes hazai turizmusra is figyelmet fordít.
Pozitív, hogy a Bük-Sárvár térségben a húzóneveken kívül összesen húsz kisebb-nagyobb település is részese a programnak: Bozsok, Bő, Bük, Cák, Celldömölk, Csepreg, Gencsapáti, Horvátlövő, Horvátzsidány, Kemenessömjén, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Mesteri, Narda, Perenye, Pornóapáti, Sárvár, Szombathely, Velem, Vép, Zsira.
Ennek ellenére jogosan merül fel a kérdés: az Őrség, illetve olyan kedvelt kirándulóhelyek, mint a Vas-hegy környéke, miért maradtak le a tervezőasztalról? „Mindazonáltal okkal lehet remélni, hogy az elkövetkező években tervezett térségi turisztikai fejlesztések nem állnak meg Felsőcsatár és Vaskeresztes határánál, és nem feltétlenül azokra a településekre koncentrálnak, amelyeket most nevesített a kormányhatározat” – reagált a csatári önkormányzat a weboldalán.
Újrarajzolt turisztikai térségek
A Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-ben elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában öt kiemelt fejlesztési térséget nevezett meg: Balaton, Tokaj, Felső-Tisza – Nyírség, Sopron – Fertő tó, Dunakanyar, Debrecen – Hajdúszoboszló – Tisza-tó. A térséghez szervesen nem kapcsolódó Bükfürdőt Sopronhoz csapták hozzá.
Vas megye többi területe, így Szombathely sem jelent meg az MTÜ turisztikai térképén, ezért nem részesülhettek a turisztikai fejlesztési forrásokból. Az új felosztás nem fejlesztési, hanem termék-alapú, és sokkal közelebb áll a szakmai realitáshoz. A Bük–Sárvár nevet viselő turisztikai terület zászlóshajója a gyógyvíz, ezt kiegészítő termék a kultúra, valamint az aktív turizmus lesz.
2021-ben három térséget finanszíroznak és marketingelnek majd (Budapest környéke – Budapest nélkül, Balaton és Debrecen térsége), a többi két éven belül várhatóan nem jut forráshoz.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.