Minden elemében tetten érhető a koronavírus-hatás a márciusi kiskereskedelmi adatokban
Idén márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Azonban míg az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 12 százalék feletti mértékben bővült, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalma gyakorlatilag stagnált.
Miközben békeidőben az összes forgalom kiegyenlítettebben oszlik meg az alágazatok között, márciusban annak mintegy felét az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, és csak alig több mint harmadát a nem élelmiszer-kiskereskedelem produkálta. Az élelmiszerforgalom növekedéséhez az otthoni munkavégzés és az oktatás digitális munkarendre való átállása is hozzájárult, mivel a kieső munkahelyi, iskolai és vendéglátóhelyi étkezést odahaza kellett pótolni - jegyezte meg az ITM.
A bolttípusok forgalmának alakulásán is meglátszik, hogy az emberek a napi fogyasztási cikkeket részesítették előnyben. A gyógyszertárakban, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben 38 százalékkal növekedtek az eladások, és 15 százalékkal az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, miközben drasztikus visszaesést szenvedtek el a textil-, ruházati és lábbeli- (-51 százalék) és a használtcikk-üzletek (-26 százalék), de a járványt megsínylette a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (-14 százalék), a bútor-, műszakicikk-üzletek forgalma is (-9 százalék) - idézte a KSH adatait közleményében az ITM.
A változások egyértelmű nyertese a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volt, a márciusi 82 milliárd forintos értékesítési volument tavaly egész évben csak a Black Friday és a karácsonyi vásárlások miatt főszezonnak számító november-december múlta felül. Az emelkedés különösen annak fényében jelentős, hogy a statisztika az online élelmiszerrendeléseket a nemélelmiszer-kiskereskedelembe sorolja.
A teljes kiskereskedelem forgalma az idei év harmadik hónapjában folyó áron 1045 milliárd forint volt. Az első negyedévben a megelőző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: "Mivel addigra lecsengtek a készletfelhalmozások, pánikvásárlások, viszont végig és az országban mindenütt érvényben voltak a kijárási korlátozások, az év legnehezebb hónapja az április lehetett a kiskereskedelmi vállalkozások számára. Az online pénztárgépek adatai jelentős visszaesést mutatnak, abban bízunk, hogy májustól a veszélyhelyzeti intézkedések fokozatos enyhítésével, az elhalasztott vásárlások pótlásával megkezdődik a válságból való kilábalás. A szektor cégei alaposan kiérdemelték a vásárlók bizalmát és támogatását, hiszen a legnagyobb kihívást jelentő időszakban is komoly fennakadások és tartós készlethiány nélkül gondoskodtak a magyar családok biztonságos ellátásáról." (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.