Minden második közlekedő naponta többször találkozik szabályszegéssel az utakon
A május 11. és 25. között háromezer ember megkérdezésével készült felméréséből kiderül, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) szerint az elmúlt években egyre több az agresszív résztvevő a közlekedésben.
A válaszadóknak mindössze 29 százaléka érzi magát biztonságban mindenhol az utakon, a többiek megneveztek egy vagy több olyan helyet (például városon kívül, főutakon vagy az autópályán), ahol ez nincs így.
Hasonló arányban látják romlónak összességében a hazai közlekedési morált a válaszadók: a NÚSZ Zrt. kutatásában résztvevők közel fele, 42 százaléka nem feltétlenül áll meg a stoptáblánál, legfeljebb lassít, és 27 százalékuk, azaz nagyjából minden harmadik válaszadó szintén csak lassít, és nem mindig tartja be a sebességkorlátozást az útépítéseknél, karbantartásoknál, annak ellenére, hogy ezeken a helyeken még inkább veszélyben lehetnek az emberek.
A válaszadók több mint negyede (27 százalék) látja azt az utakon, hogy a közlekedők gyakran nem adnak elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó mentőknek, rendőröknek és tűzoltóknak.
A válaszadók közel kétharmada (67 százalék) pedig azt tapasztalja, hogy a gépjárművezetők nem tesznek eleget a jobbratartási kötelezettségnek.
Az elfogadhatatlannak tartott szabályszegések között a büntetőfékezés vezet: a válaszadók 92 százaléka sorolta ezt a szabályszegést az "elfogadhatatlan" kategóriába. A legkevesebben (39 százalék) pedig a gyorshajtásra voksoltak. Az utóbbi szabálytalanságot követik el ugyanakkor - saját bevallásuk szerint - a legtöbben (82 százalék).
Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne javítani a hazai közlekedési morálon a kérdőívet kitöltők 63 százaléka írta azt, hogy már az általános iskolában tanítaná a gyerekeket a kulturált közlekedésre.
A válaszadók 35 százalékban jelölték meg a jogosítványszerzés feltételeként a pszichológiai alkalmasságot, 27 százalékuk szerint az utakon még több kamerával és rendőrrel, 25 százalékuk szerint pedig szabályszegés esetén szigorúbb
büntetésekkel lehetne változtatni pozitív irányban a helyzeten - áll a felmérésben. (MTI)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.