Minisztériumi vörös kóddal védik a hajléktalanok életét a nagy hidegben
Fülöp Attila, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átmeneti szállóján tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az intézkedés azt jelenti, hogy valamennyi bentlakásos szociális intézménynek be kell fogadnia a hajlék nélkül élőket, ha a hajléktalan-ellátórendszer már nem tudja fogadni őket.
A "vörös kód" vasárnap délben lép életbe és kedd 10 óráig érvényes, ugyanis az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint ebben az időszakban éjszakánként legalább mínusz 10 fok, vagy annál hidegebb lesz - tette hozzá a szociális ügyekért felelős államtitkár. Mint mondta, az Emmi feladata az, hogy a nagy hidegben különleges intézkedéseket hozzon az emberi élet védelmében; ebben a helyzetben léptette életbe a "vörös kódot" a miniszter. Közlése szerint országos szinten jelenleg 79 százalékos a hajléktalanszállók kihasználtsága, Budapesten pedig csupán 74 százalékos. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek jut férőhely, senkinek nem kell az utcán töltenie az éjszakát.
Hozzátette: a kormánynak az az álláspontja, hogy nem csupán az emberi méltóságot sérti az utcán alvás, hanem életveszélyes, különösen ilyen időjárási körülmények között. Ezért mindenkit arra kérnek, hogy vegye igénybe az ellátórendszer szolgáltatásait.
Arról is szólt, hogy folytatódik a szociális intézményekben élők beoltása. Emlékeztetett arra, hogy először a 150-nél nagyobb létszámú otthonokban kezdték meg az oltást, ezen a hétvégén pedig már 30 olyan otthonban is beoltanak 3400 bentlakót, ahol száznál több az ellátottak száma.
Ugyanakkor ezen a hétvégén a szociális-, a gyermekjóléti alapellátásban és gyermekvédelemben dolgozók ingyenes koronavírus-szűrésen vehetnek részt az ország 127 pontján - hangsúlyozta végül Fülöp Attila, aki mindenkit arra bíztatott, hogy oltassa be magát.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arra bátorított mindenkit, hogy figyeljen oda a veszélyeztetett embertársaira. Ha azt gyanítják, hogy valakit a kihűlés veszélyeztet, értesítsék az erre szolgáló diszpécserszolgálatot, illetve a hatóságokat - kérte.
Felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az utcán fagyhatnak meg emberek, hanem azok is, akik a saját fűtetlen lakásukban hűlhetnek ki. Példaként említette, hogy az elmúlt években a kihűléses halálesetek többsége nem közterületen, hanem lakásokban történt. Ezért ha például a szomszéd idős embernek nem füstöl a kéménye, pedig tudjuk, hogy otthon kellene lennie, akkor nézzünk rá - tette hozzá.
Vagyis a "vörös kód" jelzés mindannyiunknak arra, hogy figyeljünk jobban egymásra - mondta Vecsei Miklós. Az is elhangzott, hogy azokat a hajléktalan embereket, akik szociális intézményekbe kerülnek, a járványra tekintettel az intézmények lakóitől elkülönítve helyezik el.
A hajléktalanokra vonatkozó törvények
Magyarországon 2012-ben tették szabálysértéssé, tehát büntethetővé a „közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegését”, írja a quibit.hu. Persze vannak itthon történeti előképei és más módjai is a szegénység üldözésének, de a rendszerváltás utáni jogban ez volt az első olyan eset, hogy önmagában a hajléktalan létet üldözte a jogalkotó. A 2012-es verzióban még az önkormányzatok dönthettek arról, hogy pontosan hol nem szabad a közterületen életvitelszerűen tartózkodni. Ezt a szabályt az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg, mert „jogellenes magatartás jogkövetkezményeként büntetés, szankció megállapítása, amely állami kényszer alkalmazására ad lehetőséget, nem tartozik a helyi közügyek körébe”. Azaz ilyesmiben az önkormányzatok nem dönthetnek.
2018. június 26-án azonban – egy idevágó Alaptörvény-módosítás után – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes új szabályozási javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé. E szerint az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése már minden közterületen szabálysértés, és akár elzárással is büntethető. A szabály 2018. október 15-én lépett hatályba, és ezt már az Alkotmánybíróság sem semmisítette meg. A hajléktalanok jogait védő szervezetek a jogszabályt és az Alkotmánybíróság döntését is elítélték.
Borítókép: Hajléktalanok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Hajléktalanok Átmeneti Szállásán MTI/Bruzák Noémi
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.