Muravidék: aktív magyar közösség

Pozitív diszkrimináció

A Szlovén Köztársaság Alkotmányának 64. szakasza az őshonos nemzeti közösségek identitása megőrzése céljából szavatolja szervezeteik megalapítását és működését, a gazdasági, kulturális és tudományos kutatói tevékenység, valamint az anyanyelvápoláshoz elengedhetetlen tömegtájékoztatás és a könyvkiadás terén folytatott tevékenység fejlesztését. A kisebbségi jogok azonban területhez kötöttek, ezért csakis a kétnyelvű területen érvényesíthetőek, megvalósításukat pedig az állam biztosítja.

Horvát Ferenc, magyar nemzetiségi országgyűlési képviselő kifejtette: „Az alkotmányban külön vagyunk említve, és azon a területen, ahol az olasz, illetve a magyar közösség él, gyakorlatilag külön jogok érvényesülnek. Igaz ez a nyelvhasználatra, a kulturális értékek megőrzésére, arra, hogy intézményeket alapíthatunk, illetve, hogy az állam és az önkormányzatok is finanszírozzák a tevékenységünket. Olyan különjogokkal bírunk, amelyek európai szinten is talán a legmagasabb mértékben biztosítják a kisebbségi lét érvényesülését.

Az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjai a pozitív diszkrimináció elvével összhangban kettős szavazati joggal rendelkeznek, így parlamenti választáskor nemcsak egy-egy párt színeiben induló jelöltekre adhatják le voksukat, hanem saját, olasz vagy magyar nemzetiségi országgyűlési képviselőt is választhatnak. Képviselőik vannak továbbá a kétnyelvű terület helyi önkormányzataiban, a közintézmények tanácsaiban, a nemzetiségi érdekeket pedig mind Szlovénia, mind az anyaország kormánya felé hivatalos tárgyalópartnerként a két közösség csúcsszervezete, a Muravidéki Magyar és a Tengermelléki Olasz Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsa, annak elnöke képviseli. „Nyilvánvalóan nem klasszikus politikai szervezetről van szó, de minden  politikai jellegű érdekvédelmi és egyéb olyan feladatokat ellát, amely a különjogok biztosítását garantálja” – tette hozzá Horváth Ferenc.

Erős kulturális alapok

Az őshonos nemzeti közösségeknek joguk van a saját anyanyelvükön megvalósuló nevelési és oktatási tevékenységhez, az anyanyelvű oktatás ugyanis a kisebbségi sorban élők egyik leghatásosabb védelmi eszköze, megmaradásuk egyik alappilére. Vonatkozik ez a szlovéniai magyarságra is. Muravidéken 1959-ben vezették be azt a kétnyelvű oktatási modellt, mely az évtizedek alatt többször is változott, de előnyeivel és hiányosságaival együtt 60 év elteltével még mindig él. A magyar gyerekek öt kétnyelvű általános iskola valamelyikében és egy kétnyelvű középiskolában tanulhatják a magyar nyelvet, felsőfokú tanulmányaikat pedig a maribori magyar tanszéken is folytathatják. 

A muravidéki magyarság kulturális életének bölcsője a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. A szervezet küldetése, hogy megőrizze és erősítse a magyar kultúrát. Az intézet égisze alatt közel 60 műkedvelő csoport működik. A helyi művelődési egyesületek, színjátszó csoportok, nótázók, népdalkörök, versmondók, néptánccsoportok, hímzőszakkörök részére az intézmény biztosítja a működés alapfeltételeit, de fontos számára az anyanyelvű könyvkiadás is. Az intézet igazgatója, Soós Mihály kiemelte, hogy nagyon fontos a fiatalokkal is megszerettetni a magyar kultúrát. Ha ők magukénak érzik a közösséget, a következő generációk is ápolni fogják a magyar hagyományaikat.

A megmaradás szintén elengedhetetlen pillére az anyanyelven történő tájékoztatás, melyet a nemzeti közösségek számára úgyszintén az alkotmány szavatol. Legyen az a Népújság, a Lendvai Tévéstúdió vagy a Muravidéki Magyar Rádió, a magyar nemzetiségi média célja elsősorban a Szlovéniában elő magyar nemzeti közösség anyanyelvű tájékoztatása, a magyar értékek és hagyományok megőrzése, ezen értékek és hagyományok közvetítése a többségi nemzet felé, és ezzel a magyarok és a szlovének kölcsönös megismerésének ösztönzése, de nagy figyelmet fordít a Magyarország és Szlovénia közötti, az élet bármely területét érintő együttműködésre is.

Készült Szlovén RTV Magyar Műsorok Stúdiójának riportja alapján.