Nagyot hajrázott a hitelpiac év végén
A Magyar Nemzeti Bank októberig publikált hivatalos adatai és a Duna House cégcsoporthoz tartozó Credipass pénzügyi közvetítő novemberi és decemberi előrejelzése, becslése alapján meghaladhatja a 600 milliárd forintot a forintalapú jelzáloghitelek volumene, amely így a piac 50%-os visszaesését jelenti a 2022-es eredményhez képest. Ennek ellenére a szakemberek pozitívan tekintenek a következő évre és 30-40%-os növekedést prognosztizálnak: a kedvezően változó gazdasági környezet, az új kormányzati intézkedések, vagyis az otthonteremtési támogatásokkal elérhető kedvező hitelkonstrukciók pozitív hatása 750-850 milliárd forintos aktív piacot jelenthet jövőre.
„A tavalyi év végén már látható volt, hogy gyenge, kihívásokkal teli évkezdéssel kell számolnunk a hitelpiacon. Összességében idén a bizonytalanabb gazdasági tényezők és a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek miatt az átlagosnál nagyobb mértékben esett vissza a hitellel lakást vásárlók aránya. A magas kamatok, a támogatott hitelek szerepének felértékelődése, a hatalmas népszerűségnek örvendő állampapírok, a CSOK-hoz kapcsolódó illetékmentes ingatlanvásárlás, valamint a lakástakarékok újbóli felemelkedése tekinthetők a legjelentősebb mérföldköveknek az idei évben.” – mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője. „2023-ra jellemző volt, hogy a vásárlók nem tudtak alkalmazkodni a magas kamatokhoz, azonban amikor végre elérkezett a trendforduló, kicsit fellélegezhettek. A jelenlegi és várható hozamkörnyezet kedvezett ugyanakkor a lakástakarékok további élénkülésének: az év során a meglévő egy mellé, két másik szolgáltató is becsatlakozott, megannyi kedvező konstrukciót kínálva ezzel a lakáscélból takarékoskodni vágyóknak. A magas kamatok időszakában az egyedi kamatok jelentősége is tovább nőtt – itt lépnek be a képbe a pénzügyi szakértők, akik mindezt biztosítani tudják ügyfeleik számára. Szerepük szintén felértékelődhet 2024-ben, hiszen az új lakástámogatási rendszer bejelentése és ismerete, részletszabályainak értelmezése és alkalmazása a gyakorlatban szakértőt kíván. Egy profi ingatlanos és pénzügyi szakember együttműködése lehet a sikeres eladás, vásárlás, otthonteremtés kulcsa 2024-ben” – tette hozzá.
Az MNB adatai alapján, a lakáscélú hitelek piacán a legerősebb hónapnak eddig az augusztus bizonyult a maga 54,4 milliárd forintos mérlegével. Azonban ennél is nagyobb volument várnak a szakértők az év utolsó hónapjaitól, amely a tapasztalatok szerint meghozta az átalakuló lakástámogatási rendszer hatásaként várt „év végi hajrát”.
„A lakáscélú támogatások változásai mellett, a Babaváró támogatás feltételeinek módosítása is fontos tényező hitelpiaci szempontból. Köztudott, hogy jövőre az igénylői kör (30 és 41 év közötti hölgyek) egy része kiesik az új korhatáros szabály miatt – ennek ellenére az év végéhez közeledve egyelőre nem tapasztalható nagy hajrázás az igénylések tekintetében. A 2022-es év végi „rohamhoz” képest – amikor úgy tűnt, hogy megszűnik ez a támogatási forma – az idei meghosszabbítás után is a vártnál jóval kevesebben éltek a lehetőséggel. Az MNB adatai szerint, a tavalyi évi szerződések értékének kevesebb mint felét érte el az idei volumen: októberben 29,3 milliárd Ft értékben kötöttek Babaváró szerződést a magyar házaspárok, míg 2022 év végén ez 70,4 milliárd Ft volt” – mondta a szakértő.
„Ezzel szemben a CSOK esetében novemberre megérkezett a tömeges érdeklődés: megtörtént a felismerés, hogy azok a párok, akik nem szeretnének további gyermeket vállalni, vagy az életkoruk nem engedi jövőre az igénylést, azok számára itt az idő lépni! Az idei évben novemberben zárult a legtöbb ügylet a Credipass-on keresztül: ez több, mint duplája az év eleji (februári és márciusi) igénylési számoknak. A pénzügyi közvetítő statisztikájából az is kiderül, hogy legtöbben a használt lakásra felvehető kétgyermekes CSOK lehetőségével éltek (1 430 000 Ft), a második legnépszerűbb kategória pedig a 10 millió forintos, 3 vagy több gyermekes támogatás volt” – árulta el Fülöp Krisztián.
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.