Négy év után újra nyitva a Wien Museum
„Nem privilégiumnak, hanem jognak kell lennie, hogy az ember hozzáférhessen mindahhoz a tudáshoz, amelyből megismerheti annak a városnak a történetét, amelyben él” – mondta Matti Bunzl, a Wien Museum igazgatója az osztrák közszolgálati médiának, az ORF-nek annak kapcsán, hogy csaknem négy év felújítás után az inklúzió jegyében nyit hamarosan újra az osztrák főváros helytörténeti múzeuma.
Ez azt jelenti, hogy a város történetét az őskortól napjainkig három szinten és összesen háromezer négyzetméteren bemutató állandó kiállítás ingyenesen lesz látogatható. Ezzel a Wien Museum az első olyan közintézmény Ausztriában, amely erre az útra lép.
Az állandó tárlat mellett különböző ingyenes programokkal várják az iskolai csoportokat és a családokat is. A gyerekek és fiatalok érdeklődését a város történelme iránt különböző érzékszervekre ható, különböző kompetenciákat igénylő workshopokkal igyekeznek felkelteni, amelyek modulszerűen épülnek egymásra. Az önálló kutatásra, gondolkodásra és eszmecserére ösztönző programok olyan témákat dolgoznak fel a város történetén keresztül, mint a jövő múzeuma, az 1900-as évek Bécse vagy a nemzetszocializmus az osztrák fővárosban.
De gondoltak azokra a felnőtt látogatókra is, akik szeretnek lassan végigbarangolni egy múzeumon, egy-egy tárgynál megállva, hogy elmerenghessenek a saját emlékeik felett. Őket a „Wien Museum lelassítva” című beszélgetős tárlatvezetéssel várják. Akik pedig szeretnek kreatívak lenni, azok a „Wien Museum kreativ” című program keretében – a kiállítás megtekintése után – maguk is alkothatnak valamit a műtermek egyikében. A megújult Wien Museum egy közösségi galériának is otthont ad, ahol a város különböző közösségeinek nyílik lehetősége arra, hogy bemutassák az őket foglalkoztató kérdéseket, problémákat. Az első ilyen tárlat december 6-tól „Perspektívaváltás” címmel látható majd.
Az új épületrész legfelső szintjén, 1.200 négyzetméteren kapnak helyet az időszaki kiállítások, amelyek Bécs jelenével és jövőjével foglalkoznak. Ezekre külön jegyet kell váltani. A régi és új épületrészt egy üvegezett terasz köti össze, ahonnan varázslatos kilátás nyílik a barokk Karlskirchére és a Karlsplatz szines nyüzsgésére.
De nemcsak a kiállítási program, a múzeum koncepciója inkluzív, hanem az egész épület és a kiállítások is. Az intézmény inklúziós megbízottja szorosan együttműködik a különböző fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetekkel, így tapintható kiállítási tárgyak, Braille-írás, nagy betűkkel nyomtatott szövegek, indukciós hurok és kölcsönözhető kerekesszékek teszik lehetővé, hogy a múzeumlátogatás tényleg mindenkinek élmény legyen.
Ráadásul a hagyományos mozgássérült mosdó mellett egy olyan vécé is helyet kapott az épületben, amelyet halmozott fogyatékossággal élő emberek is használni tudnak a különböző funkcióknak köszönhetően. Ez Ausztria első úgynevezett Toilette-für-alle mosdója, amely az ENSZ fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló konvenciójának megfelelően lehetővé teszi, hogy a sérülésük mértékétől függetlenül ők is korlátozások nélkül vehessenek részt a társadalmi életben.
Az 1959-ben Oswald Haerdtl tervei alapján átadott épület felújításakor és kibővítésekor – csaknem megduplázták az alapterületét – ugyanilyen fontos szempont volt a fenntarthatóság. Harminc földszonda, napelemek, intelligens műszaki megoldások – például a látogatók által leadott hő felhasználása, agyagburkolat a falakon – biztosítják az épület környezetbarát energiaellátását, valamint hűtését és fűtését.
A 108 millió euróból megújult és kibővített épület átalakítási munkái 2020. július 10-én kezdődtek. A 2015-ben kiírt tervpályázatra 26 ország 274 építészirodája nyújtott be pályázatot, a megbízást végül az osztrák Certov, Winkler+Ruck építészcsapat nyerte el. Akárcsak az épület, megújult az előtte található Resselpark is.
Fotó: Wien Museum/Christine Koblitz
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.