Négy százalék alatt a munkanélküliség
Idén júliusban átlagosan 4,704 millió volt a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak száma, a május-júliusi időszakban pedig átlagosan 4,647 millióan dolgoztak, vagyis 62 ezer fővel többen, mint az előző év azonos időszakában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. A 15-64 év közöttiek esetében 4,549 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási rátájuk 73,3 százalék volt az említett időszakban. A férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel, 2,425 millió főre, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 78,2 százalékra nőtt.
A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezer fővel, 2,124 millió főre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 68,4 százalékra emelkedett. A fiatal, 15–24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 268 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent.
A legjobb munkavállalási korú, vagyis a 25–54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 87,3 százalékra, míg az idősebb, 55–64 éves korosztályban 3,7 százalékponttal, 62,9 százalékra emelkedett. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt, a külföldön dolgozók körében csökkent a foglalkoztatottság: míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 16 ezerrel csökkent.
A munkanélküliségi ráta idén júliusban 3,9 százalék volt, és 189 ezer fő volt a munkanélküliek száma. A május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 197 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1 százalék volt. A május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, a munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4 százalékra mérséklődött, míg a nők esetében a munkanélküliek száma 94 ezer főre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.
Forrás: KSH
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.