Nem ússzák meg az éttermek és a vendéglátóhelyek

A GVH honlapján fellelhető közlemény szerint azután jutottak erre, hogy az elmúlt évek piaci folyamataiból úgy tűnik, a megrendelők nehezen nyitnak új beszállító partnerek felé, és nehézkes a kínált italválaszték bővítése. Ez pedig szűkebb kínálathoz, magasabb fogyasztói árakhoz vezethet, így hosszabb távon károsíthatja a vendégeket.

A Gazdasági Versenyhivatal, szektorra vonatkozó ismeretei alapján az iparágat átszövik az olyan kikötéseket tartalmazó beszállítói megállapodások, amik kizárólagosságra vagy más korlátozásokhoz kötik a megrendelőt. A jelenség jellemzően a széles portfólióval és jelentős tőkeerővel rendelkező italbeszállítóknak kedvez, miközben gátolhatja az új beszállítók piacra lépését, köztük a kisebb magyar szereplők terjeszkedését.

Az ilyen kikötések miatt a versenyhivatal korábban már vizsgálódott a sörpiacon, most pedig az üdítők és egyéb italtermékek piacán folytat versenyfelügyeleti eljárást erőfölénnyel való visszaélés gyanújával. A fentiek eredménye az lehet, hogy csökkentik a termékkínálatot a hazai vendéglátói-pari egységekben, illetve növelhetik az árakat. Az ilyen típusú piaci gyakorlatok hosszabb távon a vendéglátósokra is hátrányosak lehetnek, hiszen az alternatív beszerzési források visszaszorulásával csökkenhet váltási lehetőségük, és növekedhet kiszolgáltatottságuk. Különösen fontosnak tartják most ezt a koronavírus-járvány tükrében, ami súlyosan érinti a vendéglátást.

A vizsgálat során a GVH feltárja az üzleti stratégiákat, ezek hatásait az árakra, valamit a fogyasztói jóllétre. Vizsgálják az alkoholmentes és az alkoholos italkategóriákat is, és ha ezekkel megvannak, egy nyilvános jelentéssel zárják majd le a folyamatot. Ha a vizsgálat piaci torzulásokat tár fel, ezek kezelésére a GVH versenyfelügyeleti eljárást indíthat, ajánlásokat tehet a piac szereplőinek, vagy jelzéssel élhet a jogalkotó felé.