Népi játékok, kortárs kompozíciók

Szántó István DLA (szabad művészetek doktora) festőművész, a FA (Folk+Art) Képzőművészeti Alkotóműhely szervezője, az ELTE Vizuális Művészeti Tanszék adjunktusa köszöntötte a szép számú érdeklődőt. Bemutatta a meghívott művészeket, akik a 2024-es FA alkotóműhely résztvevői voltak: Gálhidy Pétert, Hegyi Csabát, Leib Rolandot, Molnár Mercédesz Doriszt, Péter Alpárt, Tóth Magdolnát. (Magától értetődően ő szintúgy a közösség tagja.) A műhely nyáron, július második felében „üzemelt”. 

Ez immár a harmadik Folk+Art tárlat. Két éve a színeken volt a hangsúly, tavaly a betonkerítésekre reflektáltak a művészek.

Az alkotók ezúttal a Savaria Múzeum Vasi Skanzenjének néprajzi gyűjteményében található fajátékokra reflektáltak. Formai és gondolati terükből indultak ki. Egy-egy általuk kiválasztott tárgyból inspirálódva készítették el műveiket. Mintegy kapcsolatot teremtettek – mondhatni párbeszédet folytattak – a népi eszközök, játékok és a kortárs „átiratok” között. Kreatív alkotások születtek. 

Az általunk ismert régi játékok képesek arra, hogy „fölülemelkedve”, újra meg újra hatással legyenek az alkotóművészek gondolataira, munkáira és az egész civilizációra, hangsúlyozta dr. Keserű Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa. Szólt arról is, hogy a játékok, amiktől felnőttként már elszoktunk, a szabadság és embervoltunk jelképei is.

Dr. Vig Károly, a Savaria Múzeum tudományos igazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy ezúttal nem csak vizuális hatás éri a látogatókat, hanem a tapintás, a hang, az illat is izgalmas élményeket kínál. Nemhogy nem szabad, de egyenesen szinte kötelező hozzányúlni néhány alkotáshoz. Ki-ki rálelhet a saját érzékszerveihez legillőbb impressziókra. 

Leib Rolandnak a Juharkopter című műve kapcsán megfogalmazott gondolataiból idézünk: „Ki ne játszott volna a beérő juhar terméseivel a szélben, a szabadban föl-földobva és aztán elvarázsolva a pörgő röptét, mint megannyi kis helikopter utazását a fák közt. A juharfák termése az evolúció egyik csodája… Egy udvaron hagyott fenyő törzséből faragtam ki ezt a könnyed, sokszorosára nagyított juharkoptert.” Szántó István Szélkerekes kalapács-kereplője okán ekként vall: „A munkám emlékezik a paraszti kultúra szerves környezetével egységben működő összetett világra.” 

A rendhagyó megnyitó egyben tárlatvezetést is kínált. 

A kiállítás november 16-ig, keddtől péntekig 14-18 óráig, szombaton 10-15 óráig látogatható. 

Szenkovits Péter
Fotó: Nagy Jácint