Vízkereszt hagyományai: házszentelés, háromkirályjárás

Január hatodikával, vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak. Ez az ünnep rendkívül fontos a katolikus emberek számára, ilyenkor van a vízszentelés, a szenteltvízből pedig régen krétát is szenteltek - idézte fel Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató hozzátéve, hogy ebből a szokásból alakult ki a házszentelés.     
   

Mint mondta, ennek az volt a lényege, hogy oly módon szentelték meg a házat, hogy a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban és ne jusson be a házba - tette hozzá.
   

A néprajzkutató beszélt arról is, hogy az ünnepi népszokások közé tartozott a háromkirályjárás hagyománya is, amelyen a bibliai királyokat - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kellékük a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Ugyanakkor ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat.
   

Kiemelte azt is, hogy a vízkereszt ünnepe több jelentést is hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. Vízkeresztkor elkezdődik a farsang időszaka, amely a nagyböjt kezdetével fog lezárulni. Mint mondta, ebben az esztendőben február 25-én lesz húshagyó kedd és hamvazószerdán kezdődik el a nagyböjt, így viszonylag hosszú farsangi időszakra számíthatunk.

Jézus megjelenésének ünnepe
 

Vízkereszt Jézus megjelenésének ünnepe, valamint a keresőké is, akik képesek kilépni a komfortzónájukból, és nyitottak a természetfeletti hit iránt - erről beszélt Monostori László esperes, plébániai kormányzó az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió hétfő reggeli, közös műsorában.

Az egyházi vezető hangsúlyozta: vízkereszt gazdag ünnep, három történet is kapcsolódik hozzá, egyrészt a napkeleti bölcseké, továbbá az, amikor Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodája, amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.
   

A magyar vízkereszt kifejezés Jézus megkeresztelkedéséhez kapcsolódik, főleg vidéken ilyenkor meghívják a papot és áldást kérnek otthonukra, de akár irodákra is - mondta. Ugyanakkor ma a nyugati világban inkább a napkeleti bölcsek történetére koncentrálunk - folytatta az esperes, aki szerint a napkeleti bölcsek közel állnak a mai emberekhez. Sokan nem gyakorolják a vallásukat, de a legtöbb ember szívében ott van a vágy a természetfeletti hit iránt és mindenkit foglalkoztat a kérdés, hogy mi van a halál után. A napkeleti bölcsek példája jól mutatja, hogy a természetfelettit követni érdemes, hiszen amikor ajándékokat vittek a kis Jézusnak, majd hazamentek, többek és gazdagabbak lettek - fogalmazott Monostori László.

Borítókép: A Háromkirályok felvonulás résztvevői Sződligeten január 5-én. Vízkereszt napja, január 6-a, a napkeleti bölcsek ünnepe alkalmából, a kezdődő farsangi időszak nyitányaként a Sződligeti Római Katolikus Egyházközség rendez évente felvonulást. MTI/Szigetváry Zsolt