Október 24. a magyar operett napja

Mint a Paprikablogon olvasható: "Az operett egy színpadi, zenei műfaj. Mozart nevezte el operettnek. Szó szerinti jelentése: „kis opera” vagy „operácska”. Könnyed dallamvilággal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral fűszerezve. Témája vígjátéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt tartalmazhat. A cselekmény fonala prózai monológokban és párbeszédekben bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, egyszerűbb formálású áriák, dalok, kuplék, együttesek a duettektől a kórusig) és a táncjelenetek, amelyek általában kortárs táncokra épülnek.

1840-ben Donizetti Az ezred lánya című operájával lázba hozta Párizst, de az első operettnek Hervé Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operettkomponista Offenbach volt, aki előbb egyfelvonásos, később egész estét betöltő parodisztikus darabjaival aratott sikert. Az első egész estés darabja, sőt a mai fogalmaink szerinti első igazi operett az Orfeusz az alvilágban volt. Munkássága, hatása a zenés műfaj vizsgálatánál megkerülhetetlen. Művei közül több (Szép Heléna, Hoffman meséi) az operaházak kedvelt repertoár-darabjai. Franciaországban a 19. század 50-es éveiben tűntek fel a színpadokon az első hamisítatlan operettek, jelentős francia szerző volt Offenbach mellett Hervé, Robert Planquette, Charles Lecocq.

Az első magyar operett - amelynek a műfaji megnevezése is ez - Huber Károly műve volt, a Víg cimborák, 1863-ból. Hasonló korú lehet a Dunanan apó Pesten című Offenbach kópia, ami az francia operett pesti bemutatója után keletkezhetett, mert botrányt okozott a darabban szereplő kánkán. Említeni kell még Erkel Eleket, Ferenc fiát, aki a Népszínház első karmestere volt, ahol ez a műfaj első pesti virágkorát érte. Az akkori darabok azért nem maradtak meg a színházi életben, mert a lejátszó rendszer miatt a bemutató szezon után nem játszották őket többet akkor sem, ha sikeres volt a darab. Fedák Sári alakításainak köszönhetően sikerült ezt a divatcentrikus rendszert fellazítani.

A (bécsi) operett új, fényes korszakát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fémjelezték. Lehár Víg özvegy című műve Amerikában a Broadway-n is fogalom lett. Kálmán Imre első művének, a Tatárjárásnak és az Obsitosnak is a bemutatója Budapesten volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a magyar operettet többek között Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, De Fries Károly, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Farkas Ferenc, Fényes Szabolcs alkotásai tették – nem egyszer külföldön is – elismertté."

(Fotó: 1957. Budapest VI. Nagymező utca, Fővárosi Operett Színház. Romhányi József és Semsei Jenő Kard és szerelem című művének szereplői, Latabár Kálmán színművész és a tánckar. / Adományozó: Kotnyek Antal / Fortepan 173787)