Olad, a mi otthonunk - interjú Dr. Horváth Attila alpolgármesterrel

– Másodjára választották meg a körzet képviselőjének, így már két ciklusos rálátása van az oladiak problémájára.
– Tulajdonképpen több mint tíz éves. Bár valóban 2014 óta vagyok a körzet regnáló képviselője, de már 2010-ben is itt, Oladon tartottam az első fogadóórámat. Azóta foglalkozom a választókerület mindennapjaival.

– Vannak olyan helyi problémák, amik már 10 éve húzódnak, és egyre égetőbb lenne rájuk megoldást találni?
– Például a Bakó József és a Kassák Lajos utcák közöti részre nagyon régóta szeretnének az itt élők egy jobb minőségű játszóteret, parkot és parkolót. Ennek a tervei elkészültek. A kivitelezése egyébként több mint 200 millió forint lenne. Én láttam már a látványterveket, tényleg gyönyörű, de amíg a kormány nem rendezi az Európai Unióval a vitáját, addig nyilván nem lehet megépíteni. Szombathely városa annyit tett, hogy ezt a programot kiemelten támogatja. Tehát abban a pillanatban, amint a kormány és az Unió közt létrejön a megállapodás, mi nagyjából másnap tudjuk indítani a közbeszerzéseket. Mi készen vagyunk.

– A távlati tervek mellett azért számos eredményt elkönyvelhet a körzet 2019 óta.
– Nem vagyok teljesen elégedett az elmúlt három évvel. Pont, amikor jöttem az interjúra, akkor gondoltam végig, hogy öt olyan csapás is érte az elmúlt időszakban Szombathelyt és az önkormányzatot, amit azért álmunkban sem gondoltunk volna. Kezdődött a Coviddal, utána volt egy kormányzati megszorítás, ami után Szombathely nem kapott kompenzációt. A legnagyobb adófizetőnk, az APTIV átszervezte a könyvelését, és Írországban fizet adót, nem pedig itt, Magyarországon. Ezután jött az energiaválság, most ötödikként itt van az, hogy a kormány nem állapodott meg az Európai Unióval a támogatásokról. Innéttől kezdve nem indulhatnak azok a fejlesztések, amit egyébként szerintem a szombathelyiek, így az oladiak is joggal várnak és megérdemelnek. Ha eredményekről beszélek, akkor csakis ennek tükrében tudok nyilatkozni. Ami siker és fontos is, hogy a Kodály Zoltán utcában elkészülhetett egy európai szintű és színvonalú játszótér, valamint Kassák Lajos utcában, illetve a kis Tesco és a benzinkút között két útfelújításunk is volt. Elkészült a Faludy Ferenc utca felújításának egy része, tehát három útfelújítást meg tudtunk csinálni ebben a ciklusban. Több járdát újítottunk fel, de amire én mindig nagyon figyelek, azok a pici, de nagyon fontos apróságok. Gondolok arra, hogy sikerült végre nagyon hosszú idő után közlekedésbiztonságot segítő tükröket elhelyeznünk kereszteződésekben. Kikerült néhány pad, aminek az idősek nagyon örülnek, illetve a Bakó József utcaiaknak egy nagyon régi problémáját sikerült megoldani azzal, hogy kis hulladékszigeteket alakítottunk ki, így a kukák nem vesznek el parkolóhelyeket. Átadtunk egy okoszebrát és egy agilitypályát is. Ezek apróságoknak tűnnek, de akik itt élnek, azoknak nagyon fontos dolgok, mert a mindennapjaikat könnyítik meg. Aminek én külön örülök, hogy szerintem tisztább lett a város, és a rendszeresebb fűnyírással a zöldfelületeink is rendezettebbek lettek, itt, Oladon is.

– És ne feledjünk egy friss eredményt sem: bezárt a posta, de körzeti képviselőként megoldotta, hogy a helyieknek ne kelljen a belvárosba menni ügyeket intézni.
– Igazából mi kedves szomszédot játszunk, ha fogalmazhatok így. Tehát nem postaszolgáltatás működik, hanem azokon segítünk „kedves szomszédként”, akik a család, a munka mellett vagy, mert idősek, nem tudnak a nagypostára elmenni feladni egy csekket. Ennyit tudunk tenni. Nyilván ezt meg kellett szervezni, össze kellett rakni, de szerintem nagyon jól működik. És hogy mennyire volt rá szükség… hát egy 88 éves bácsi a napokban jött be remegő kézzel, hogy fel tudjuk-e adni a csekkjét. Pont ő és az ilyen típusú emberek azok, akik az elmúlt évtizedekben mindig napra pontosan intézték el az ügyeket, most pedig aggódnak, hogy lecsúsznak a határidőről. Mi nekik, rajtunk segítünk azzal, hogy elintézzük ezeket. Hálásak, nagyon hálásak ezért a közösségben.

– Ha már említette a közösséget: létezik egy nyilvános Facebook-csoport, ahol a talált kulcscsomótól kezdve az égve hagyott autólámpán át a családi programokat is megosztják egymás közt a helyiek. Mi ennek a titka?
– Egy titka van, azt hiszem, elárulhatom: a feleségem. Ő fogja össze ezt a csoportot, kezeli a bejegyzéseket, teszi ki valóban, még akár este 11-kor is, ha egy autó lámpája égve maradt, mert ez az itt élőknek egy nagyon fontos információforrás. Azt látom, hogy az oladiak szinte már úgy fogják fel ezt, mint egy közszolgáltatást: van víz, gáz, villany és van az Olad, a mi otthonunk. Ott vagyunk, és én is ott vagyok minden nap, beszélünk körzeti ügyekről, de ugyanúgy akár a hétvégi programokról is. Igazi összeforrott közösség, melynek mindenki egyenrangú tagja. Egyébként én elfogult vagyok, de azt gondolom, hogy valószínűleg ez a legélhetőbb lakótelep az egész városban.

Fotó: Nagy Jácint