Megvan a jegy Párizsba: kvótát szerzett a magyar női kézilabda válogatott
Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány együttese annak tudatában lépett pályára a Főnix Arénában, hogy csupán négygólosnál nagyobb veresége esetén nem jut olimpiai kvótához. Ázsiai riválisát a nemzeti csapat eddigi 18 egymás elleni mérkőzésükön kivétel nélkül legyőzte, legutóbb 2019 márciusában egy siófoki barátságos mérkőzésen 33-21-re.
A távol-keletiek érkeztek hamarabb melegíteni – jellegzetes kiáltások közepette –, a csarnokban természetesen akkor robbant a hangorkán, amikor pályára érkezett a magyar együttes, amelyet „kitartás, elszántság” feliratú óriásmolinók köszöntöttek. A találkozón azok az argentin játékvezetők fújták a sípot, akik a tavalyi világbajnokság horvátok elleni, drámai végjátékot hozó találkozóján is, amelynek megnyerése tette lehetővé, hogy a magyar válogatott részt vehessen a selejtezőtornán.
A házigazda keretéből ezúttal a kapus Szemerey Zsófia, a jobbszélső Faluvégi Dorottya, illetve az előző két találkozót is kihagyó balátlövő, Juhász Gréta maradt ki. A Kisvárda japán jobbszélsője, Akijama Nacumi nem kapott lehetőséget.
Kiharcolt és értékesített magyar hétméteres, illetve Böde-Bíró Blanka védése adta meg az alaphangot, ám a meccs elején mindkét oldalon sok volt a hiba támadásban és kevés gól esett. Tíz perc után már létszámfölényben támadott Japán, a közönség szűnni nem akaró buzdítása mellett azonban állta rohamait a magyar védelem. Negyedóra elteltével 9-4-re vezetett a nemzeti csapat, a rivális pedig másodszor kért időt, ám ez sem zökkentette ki a házigazdát: a kezdősor kulcsjátékosai jól teljesítettek, labdaszerzések után érkeztek az üres kapus gólok, Böde-Bíró remekelt a kapuban, így a szünet előtt nem sokkal már kilenc gól is volt közte (17-8), végül hétgólos különbséggel vonulhattak pihenőre a felek.
Az elmúlt időszakban az együttesnek rendre nem túl erős periódusa volt a második félidő első tíz perce, és ezúttal is sok hibával tért vissza a csapat az öltözőből, miközben a bírók könyöklésért piros lappal kizárták Nagata Mikát a japán csapatból. Klujber Katrin és Győri-Lukács Viktória vezetésével aztán a pontatlanságok ellenére a 41. percben kialakult a tízgólos különbség (23-13), innentől pedig egy időre valóságos örömjáték vette kezdetét látványos megoldásokkal. A hajrára szinte teljes sorcserét hajtott végre Golovin, valamennyi játékosának lehetőséget adott, és bár a szigetországiak átmenetileg kicsit faragni tudtak lemaradásukból a friss erőkkel szemben, a magabiztos magyar sikert nem fenyegette veszély. Joggal hangzott fel az utolsó percben a nézőtérről: „szép volt, csajok!”
A mérkőzés legjobbja és legeredményesebbje Klujber Katrin lett 11 góllal, Győri-Lukács Viktória hatszor talált be, a csapatkapitány Böde-Bíró tíz, Janurik Kinga három japán kísérlet hárításával vette ki a részét a kvótaszerzésből.
1976, 1980 és 2004 után negyedszer fordul elő, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is olimpiai résztvevő. A férfiak márciusban, Tatabányán szerezték meg a párizsi repülőjegyet. A nők nyolcadszor lesznek tagjai az ötkarikás torna mezőnyének, legjobb eredményük a 2000-es ezüstérem, legutóbb a tokiói játékokon a negyeddöntőben búcsúzva hetedikként zártak.
A négyes másik párizsi repülőjegyét a világbajnoki negyedik helyezett svéd válogatott szerezte meg. Az ötkarikás csoportokat kedden 17.30-tól sorsolják a francia fővárosban.
A párizsi olimpia női kézilabdatornájának mezőnye: Franciaország (rendező, világbajnok), Dánia, Koreai Köztársaság, Angola, Brazília, Norvégia, MAGYARORSZÁG, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Németország, Szlovénia.
Eredmény, 3. (utolsó) forduló, 1. csoport Magyarország-Japán 37-28 (18-11)
Magyarország: Böde-Bíró - Győri-Lukács 6, Klujber 11, Vámos, Füzi-Tóvizi 1, Kuczora 3, Szöllősi-Schatzl 1, cserék: Papp 1, Simon 4, Márton 3, Bordás, Kácsor, Debreczeni-Klivinyi 4, Pásztor 2, Albek 1, Janurik |
(MTI)
Fotó: MTI/Derencsényi István
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.