Összefogás: megvan a pénz a Jégcsarnokra
– Sok százmillió forintot sikerült szerezni idén a szombathelyi Jégcsarnokra. A városvezetés energiát nem sajnálva kereste fel a cégeket, hogy TAO-támogatást szerezzen. Mondhatjuk, hogy megmozdult a térség. Volt, aki 200 milliót, de rengetegen 1-2-3 milliót töltöttek fel társasági adójukból a sportlétesítmény megvalósítási alapjába. Így aztán most intenzíven megindulhatott a munka – mondja Németh Gábor, a SZOVA Zrt. vezérigazgatója.
– Háromezer m2 alapterület, nemzetközi szabványméretű ovális pálya, öltözők, étterem, konditerem szolgálhatja most már várhatóan belátható időn belül a sport- és a közönségi korcsolyázás szerelmeseit Szombathelyen.
– Igen, szeretnénk, ha jövő ilyenkor már használhatnák a szombathelyiek az új, szépségében talán mondhatni egyedülálló létesítményt. Most 50 százalékos készültségi állapotban van. Az építőipar árainak drasztikus emelkedése, ahogy máshol is, nálunk is megakasztotta az építkezést. A TAO-beruházásokhoz 70 százalékos támogatás és 30 százalék önerő szükséges. Ez utóbbit a város a telekkel biztosította, az egyik helyi multicég pedig az projekt indulásához 1,4 milliárd forintot töltött fel az alapba. Ez az összeg az eddigi műszaki készültségre volt elég. Szerencsére egy jogszabály-változás lehetővé tette, hogy plusz támogatást igényeljünk, ennek viszont komoly feltételei voltak, például az igazságügyi építési szakértői vizsgálat, amely teljes mértékben alátámasztotta a költségnövekedést. Plusz 24 százalékos támogatást kértünk, amit jóváhagyott a szövetség, így a projekt jogosult a plusz TAO-feltöltésre. Az önkormányzat addig sem volt tétlen, de innentől nagyon aktívan segítette a megvalósulást. Most elmondhatjuk, hogy nincs financiális akadály.
– Kellett-e változtatni esetleg az eredeti terveken?
– Közel másfél évig szünetelt a beruházás. A spórolás érdekében a beszerzést kisebb projektekre bontottuk, így megtakarítottuk a fővállalkozói költséget. Most az épületben intenzív munka folyik: a jégtest aljzatbetonozása, a szigetelése, a belső felületképzés. Belül még hiányzik a sporttechnológia. Látványos lesz, ha bekerül a palánk, az eredményjelzők, meg a világítás. Belül a felületképzések: a glettelés, festés, valamint a gépészet hő- és hűtéstechnikai része hiányzik még, kívülről pedig a közműkapcsolat és a parkolóépítés.
– Milyen konstrukcióban valósul meg ez a projekt? A városé ez a Jégcsarnok?
– A jogszabály szerint a pályázó egyesület, a Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klub a tulajdonosa 15 évig, de mivel az önkormányzat cége eladta neki a projekt helyszínét, ezért a kötelező fenntartási időszakot követően visszakerül a Szova, azaz a város tulajdonába. Tehát városi projektről beszélünk, de 15 évi egyesületi fenntartási kötelezettséggel. A hasznosítási jog a klubé, mi pedig szeretnénk az üzemeltetést vállalni, hiszen ebben 30 éves tapasztalatunk van, és a műszaki megvalósítást is mi végezzük. A jég hűtéséből származó hulladékenergiát például a fürdő fűtésére használnánk, ez nagyon egyedi konstrukció.
– Ki használhatja majd az új létesítményt?
– Az a szabály, hogy az ilyen típusú létesítményeknél a napi üzemidő 20 százalékát, efelett pedig évi 10 napot kell jóléti sportolási célra biztosítani. Eszerint kell készülnie a hasznosítási tervnek. Egyébként az év 11 hónapjában működő Jégcsarnok mellett megmarad a szabadtéri jégpálya, amelynek a közönségi korcsolyázásban lesz továbbra is szerepe a téli hangulat miatt mindenképp. Az új létesítmény turisztikai vonzerő lehet, és ezt a cél szolgálja egy másik tervezett projekt, a jégsétány megépítése is, amelynek a látványtervei már elkészültek.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.