Parlagfű, a pollengyáros gyomnövény
Több millió pollent szór szét egyetlen növény. Már megkezdődött a virágzás. Látszik a sárga virágpor. A meleg, száraz idő kedvez a parlagfűnek. Egy Szombathely melletti napraforgótábla szélén mutatta meg lapunknak a gyombiológus a pollenszórásra kész parlagfűtöveket. A berobbanó virágzás alaposan megnehezíti az allergiások életét. A májusi 100 mm-es csapadék kedvezett a csírázásnak, a júniusi-júliusi-augusztusi hőség pedig a fejlődésnek. Akár két méteresre is megnő a parlagfű. A tömeges virágzás a hónap közepén tapasztalható. Azon a mezőgazdasági területen, ahol jól védekezett a gazda, csak az ültetvény szélén fordul elő néhány parlagfű, de ha nem, akkor a haszonnövényeket is elnyomva burjánzik. Aratás után sem vagyunk biztonságban, a tarlókon gyorsan előbújik, és rendkívül gyorsan növekszik a parlagfű idei következő generációja. Ahogy rövidülnek a nappalok, úgy gyorsul fel a fejlődése. Ha pedig eléri a kritikus állapotot, akkor már szankcionálható. A jogszabály szerint a földhasználónak meg kell akadályozni a virágbimbók kialakulását. A parlagfű magja akár 20-30 évig is megőrzi a csírázóképességét a talajban. Ezért nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a parlagfű maghozását, illetve a csírázását. Hiszen egy-egy év hibája több évtizedre elfertőzheti a mezőgazdasági területeket és a kerteket. – tájékoztatott Ughy Péter gyombiológus, a Vas Megyei Kormányhivatal növényvédelmi szakügyintézője.
Ha a parlagfű szárát a talajfelszín magasságában elvágjuk, akkor elpusztul. A talajhoz közeli néhány cm-es szárrészen viszont 2-3 elágazása is van, ezért a kaszálás után általában újrahajt. Az eredményes gyomirtó szerek többsége a parlagfű 6 leveles állapotáig hatásos, a fejlettebb növények már sokkal ellenállóbbak.
Ha a virágzás előtt megsemmisítjük a növényt, akkor ezzel csökkenteni tudjuk a rendkívül allergén pollenek számát és az inváziós parlagfű terjedését egyaránt. Saját kertünkben a legjobb megoldás, ha egyszerűen kézzel, tövestül tépjük ki. Ez azért jó módszer, mert a növénynek nagyon rövid és gyenge gyökérzete van. Ha viszont már bimbós vagy virágzik, semmiképp se álljunk neki fűkaszával vagy bármilyen hasonló eszközzel irtani, mivel így csak jobban szétszórjuk a pollent. Gyomlálás előtt pedig érdemes kesztyűt húzni, mert bőrkiütéseket is okozhat! Ha allergiásak vagyunk rá, akkor neki se kezdjünk az irtásnak, bízzuk rá egy szakemberre!
A Nébih honlapján regisztráció után bárki bejelentheti, ha parlagfüves területet észlel. Belterületen a jegyző, külterületen a földhivatal szemlézi a fertőzöttséget. Szombathelyen eddig 8 bejelentés érkezett az önkormányzathoz, ebből csak egy nem volt megalapozott. Két esetben pedig közérdekű védekezést is elrendeltek. Június 5-től jelentősen változott a parlagfű kötelező irtására vonatkozó jogszabály, ezért a gazdálkodóknak fokozottan érdemes figyelni az ültetvényeiken a parlagfű megjelenését. Ha a terület fertőzöttsége meghaladja a 30 %-ot, akkor a kultúrnövény tőszámától függetlenül minden esetben le kell kaszálni a területet. Ekkor pedig az új szabályok szerint nem csak bírságra, hanem az elrendelt közérdekű védekezés költségeire is számíthat a tulajdonos amellett, hogy a termés is ugrik. Súlyos ára lehet, ha nem figyelünk.
Ha például a kertünkben csak egyetlen parlagfű is virágzik, az pedig „csípi” a szomszéd szemét, aki emiatt bejelentést tesz, akkor az sokba kerülhet. A védekezési kötelezettség elmulasztói a terület nagyságától és a parlagfű-borítottság mértékétől függően akár 5 millió forintig terjedő bírságra számíthatnak. Belterületen, ha a fertőzöttség 50 m2-nél kisebb, akkor 15 ezer, majd sávosan nő, egy hektár felett már 750 ezer forinttól indul a büntetés mértéke. Külterületen 1 hektárnál már 50 ezer is lehet, 100 hektárnál nagyobb területen pedig 5 milliós a bírság. Tavaly országosan bel- és külterületen összesen 136 millió forint bírságot szabtak ki az illetékes megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai a Nébih tájékoztatása szerint. A rendkívül szívós és agresszív gyomnövénnyel szembeni sikeres védekezéshez a lakosság együttműködésére is számít a hatóság.
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.