Puli a Holdon
Szombathelyre látogatott a Puli Space Technologies csapata, akik közel kilenc éve dolgoznak azon, hogy a Puli névre hallgató űrszonda eljusson a Holdra. A Savaria Múzeumban tartott előadás előtt Pathy Miklós beszélt a projektről és a lehetőségekről a Savaria Fórumnak.
A Puli Space Technologies egy magyar önkéntesekből álló csapat, amely nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy feljuttat a Holdra egy rover típusú, Puli névre hallgató űrszondát. De honnét jött ez a vakmerő ötlet, és hol tart a projekt? Erről mesélt a Savaria Fórumnak a Puli Space Technologies csapatának vezető tagja. „Több mint tíz évvel indított a Google egy Lunar XPRIZE versenyt, melynek annyi volt a kikötése, hogy magánfinanszírozásból meg kell építeni egy űrszondát, és el kell juttatni a Holdra. A magyar csapat erre vállalkozott” – kezdte Pathy Miklós, aki lassan egy évtizede tagja a Puli Space keménymagjának. „Száznál is több ember megfordult nálunk, de úgy tízen vagyunk, akik folyamatosan fejlesztjük a holdjárót. Már holdjáró prototípust építettünk, ennek egyikét hoztuk el Szombathelyre” – mutatott a hatkerekű, napelemes járgányra a szakember.
Puli már bejárta a földi világot
A Savaria Fórumnak Pathy Miklós elárulta: az űrszonda három nagy tereptesztet is végrehajtott különböző Holdhoz és Marshoz hasonló környezetben: a marokkói sivatagban, a Hawaii-szigeteki Mauna Kea vulkán lejtőin, és egy alpesi sziklagleccseren is. „Fontosak voltak ezek a tesztek, hisz ebből tudtuk meg, hogy Puli a távoli bolygók zord, viszontagságos terepén is helyt tudjon állni. Kiderült, hogy nagyon jól tud mozogni a szerkezet a homokos, sziklás és sík talajon is” – elemezte a kísérleti eredményeket a holdjárót tervező magyar csapat tagja.
A Savaria Fórumnak Pathy Miklós elárulta: az űrszonda három nagy tereptesztet is végrehajtott különböző Holdhoz és Marshoz hasonló környezetben: a marokkói sivatagban, a Hawaii-szigeteki Mauna Kea vulkán lejtőin, és egy alpesi sziklagleccseren is. „Fontosak voltak ezek a tesztek, hisz ebből tudtuk meg, hogy Puli a távoli bolygók zord, viszontagságos terepén is helyt tudjon állni. Kiderült, hogy nagyon jól tud mozogni a szerkezet a homokos, sziklás és sík talajon is” – elemezte a kísérleti eredményeket a holdjárót tervező magyar csapat tagja.
A legolcsóbban kell kihozni
Pathy Miklós elmondta: a Google pályázatán végül egyik csapat sem nyert, de tovább dolgoznak a hazai holdjárón, hisz a terv az, hogy feljusson a magyar űrszonda a Holdra. „A verseny kiírásában azért az szerepelt, hogy magánfinanszírozásból kell egy működőképes holdjárót építeni, mert a jövő már újra afelé mutat, hogy az emberiség a Holdon képzeli el az életét. Arra voltak kíváncsiak, hogy a világban bárhol meg lehet-e kevés pénzből építeni egy olyan szerkezetet, ami fel is jut a bolygóra, a Földről lehet vezérelni, és tudjon menni, nézni és panorámaképet küldeni. Eddig Puli jól teljesített” – mesélte örömmel a szakember.
Pathy Miklós elmondta: a Google pályázatán végül egyik csapat sem nyert, de tovább dolgoznak a hazai holdjárón, hisz a terv az, hogy feljusson a magyar űrszonda a Holdra. „A verseny kiírásában azért az szerepelt, hogy magánfinanszírozásból kell egy működőképes holdjárót építeni, mert a jövő már újra afelé mutat, hogy az emberiség a Holdon képzeli el az életét. Arra voltak kíváncsiak, hogy a világban bárhol meg lehet-e kevés pénzből építeni egy olyan szerkezetet, ami fel is jut a bolygóra, a Földről lehet vezérelni, és tudjon menni, nézni és panorámaképet küldeni. Eddig Puli jól teljesített” – mesélte örömmel a szakember.
Támogatásra van szükség
A csapata eddig mintegy 100 000 önkéntes munkaórával tolta a Puli szekerét a Hold felé, a vezetők közül ketten a saját pénzüket tették a projektbe. Ahhoz viszont, hogy a magyar fejlesztésű űrszonda valóban eljusson a Holdra, támogatókra, szponzorokra van szükség. „Egy valóban űrképes eszközön dolgozunk évek óta. Az Astrobotic elnevezésű amerikai vállalat egy kilónyi eszköz Holdra juttatását 1,2 millió dollárra testálja, azaz az ötkilós Puli feljuttatásához pontosan 6 millió dollárra van szükségünk. Hisszük, hogy hamar találunk egy magyar vagy külföldi befektetőt, aki ugyanúgy látja, hogy a cél visszatérni a Holdra, egyszer és mindenkorra” – bizakodott Pathy Miklós, a Puli Space Technologies vezető tagja.
A csapata eddig mintegy 100 000 önkéntes munkaórával tolta a Puli szekerét a Hold felé, a vezetők közül ketten a saját pénzüket tették a projektbe. Ahhoz viszont, hogy a magyar fejlesztésű űrszonda valóban eljusson a Holdra, támogatókra, szponzorokra van szükség. „Egy valóban űrképes eszközön dolgozunk évek óta. Az Astrobotic elnevezésű amerikai vállalat egy kilónyi eszköz Holdra juttatását 1,2 millió dollárra testálja, azaz az ötkilós Puli feljuttatásához pontosan 6 millió dollárra van szükségünk. Hisszük, hogy hamar találunk egy magyar vagy külföldi befektetőt, aki ugyanúgy látja, hogy a cél visszatérni a Holdra, egyszer és mindenkorra” – bizakodott Pathy Miklós, a Puli Space Technologies vezető tagja.
»Kéner Balázs
Fotó: Nagy Jácint
Bárki segíthet, hogy Puli a Holdra jusson
A világűr extrém környezetében hatalmas akadályokat kell leküzdeni, amelyhez sok erőforrásra van szükség. Küldetésükhöz bármilyen anyagi és nem anyagi támogatás nagy segítséget jelentene. Nem csak a pénz és a csúcstechnológiás eszközök járulhatnak hozzá a sikerhez, hanem bármilyen szolgáltatás a taxitól kezdve a mobiltelefon át a reklámokig, és bármilyen munkaeszköz a laptoptól kezdve a bútorokon át az irodahelységig. Aki segíteni kíván, a www.pulispace.com oldalon tudja felvenni a kapcsolatot a Puli csapatával.
A világűr extrém környezetében hatalmas akadályokat kell leküzdeni, amelyhez sok erőforrásra van szükség. Küldetésükhöz bármilyen anyagi és nem anyagi támogatás nagy segítséget jelentene. Nem csak a pénz és a csúcstechnológiás eszközök járulhatnak hozzá a sikerhez, hanem bármilyen szolgáltatás a taxitól kezdve a mobiltelefon át a reklámokig, és bármilyen munkaeszköz a laptoptól kezdve a bútorokon át az irodahelységig. Aki segíteni kíván, a www.pulispace.com oldalon tudja felvenni a kapcsolatot a Puli csapatával.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.