Egy vezető közgazdász szerint reálisnak tűnik, hogy elérjük a következő években az 1000 eurós minimálbért
Suppan Gergely közölte, ahhoz, hogy ez a felzárkózás meg tudjon valósulni a következő években átlagosan 12 százalékkal kell nőnie a minimálbérnek. Jelezte ugyanakkor, az emelés mértéke évenként eltérő lehet, a gazdasági teljesítménytől függően.
Rámutatott, hogy a minimálbérek alakulásáról a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkaadók és a munkavállalók képviselői tárgyalnak. A felek megállapodtak abban, hogy 3 éves bérmegállapodásra törekednek, hiszen ez kiszámíthatóságot jelent a gazdaságban – emlékeztetett.
Hozzátette, hogy a régióban is elég erős bérfelzárkózási folyamat zajlik, ezért Magyarország „nem fog nagyon kilógni a sorból”, így nem kell tartani attól, hogy az emelkedő bérek meglódítják az inflációt vagy jelentősen gyengülne a forint.
Megjegyezte, Covid előtt is jelentős volt a béremelkedési ütem, mégsem adott nagy lökést az inflációnak, az a jegybank toleranciasávján belül maradt. Az inflációt 3 százalék körül kell tartani, „nem gondolkodunk magasabb inflációban” – tette hozzá.
A munkaadóknak elegendő mozgásteret ad majd a következő években a termelékenység növekedése, amelyet a kormány 21 pontos gazdasági akcióterve, benne a kkv-kat erősítő Demján Sándor Program is megalapoz – fejtette ki Suppan Gergely.
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.