Rekordszámú új dal született tavaly Magyarországon

A kifizetett összeg értéke ezzel reálértékben elérte a pandémia előtti szintet, miközben minden korábbinál nagyobb jogdíjat kaptak a magyar szerzők – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület szerdán az MTI-vel.

Mint írták,

a szerzőknek 2024-ben kifizetett összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíj 13 százalékkal több, mint az egy évvel korábban szétosztott 11 milliárd 969 millió. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis az 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével.

A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százalék jutott a magyar zenékre, és 42,5 százaléka külföldi dalokra.

A korábbi nagyjából 50-50 százalékos megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music) jogdíjainak kifizetését.

Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.

A magyar-külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. Tavaly az előző évhez képest 7 százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban fogják éreztetni a hatásukat.

A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a 20 ezret: 20 735-en kaptak jogdíjat. Ez másfélszerese annak, ahányan öt évvel korábban, 2019-ben jogdíjban részesültek.

A közlemény kiemelte: kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2 százalékát jogdíjként megkereső szerzők száma 11 százalékkal nőtt.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.

Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.

A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.

2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13 százaléka 20 év alatti. A legtöbben (mintegy 40 százalék) még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20 százalék körül mozog.

Az Artisjushoz bejelentett új művek száma 26 284-re nőtt, ami nemcsak a 2023-as mértéket haladja meg 27 százalékkal, hanem a 2020-ast is 14 százalékkal. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25 százalék), mögötte jelentős még a rock/metál (21 százalék), az elektro/dance (14 százalék), az instrumentális/klasszikus (11 százalék) és a hiphop (10 százalék) aránya.

Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27 százalékos növekedésénél is nagyobb mértékben, 37 százalékkal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma.

Ezen belül is az egyszerzős szöveges dalok száma nőtt jelentősen, 43 százalékkal. Időközben a sokszerzős művekből is jóval több lett: több mint 1200 olyan dal született, amelynek legalább öt szerzője volt – ez 21 százalékos emelkedés 2023-hoz képest.

Továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több az együttműködés. A rádiókban legtöbbet játszott harminc dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott.

Az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalra átlagban négy-négy szerző jutott; a top 30-ban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője.

Fotó: Pixabay