Rendkívüli közgyűlés
Névhasználat, működési szabályzat, Haladás Sportkomplexum
Rendkívüli ülést tartott a szombathelyi közgyűlés csütörtökön - erre azért volt szükség, mert több korábbi közgyűlési döntés újratárgyalását kérte a polgármester. Nyilvános ülésen három előre tervezett és egy aznap felvett napirendi pontot vitattak meg.
Az önkormányzati szervezeti és működési szabályzat módosítása
Elsőként az önkormányzati szervezeti és működési szabályzat módosításának ügyéről volt szó. A polgármester és a Fidesz-frakció szerint lassítaná, nehezítené az ügyintézést, ha a javaslat szerint változna a hatáskörmegosztás a bizottságok és a közgyűlés között, azaz utóbbi fórumon folyna több munka, nem pedig a bizottságok szintjén, és lecsökkenne a hivatalon belüli tanácsadói létszám hat fővel.
Nemény András, az ÉSZ frakcióvezetője ezzel szemben úgy vélte, éppen a közgyűlés nyilvánossága lenne a garancia a hatékonyabb munkának, hiszen így a választópolgárok is jobban tájékozódhatnak. Az új többség szeretné továbbá azt is, ha minden hónap utolsó csütörtökén lenne az ülés, így tervezhetőbben dolgozhatnának a képviselők.
A jobboldalon nemcsak Puskás Tivadar, hanem Rettegi Attila is érvelt a módosítás elutasítása mellett. Mint mondta, szerinte korlátozó és felesleges lenne a változás. A rendeletet végül az új többség 11 igen-szavazatával elfogadták.
Városnév-használat: a közgyűlés dönt a polgármester helyett
Tárgyaltak a képviselők a városnév-használat szabályairól szóló rendelet módosításáról is. A baloldal szerint aggályos, hogy politikai célokra használja a Szombathely nevet egy magánkiadású sajtóorgánum, amelyet nemrég a címlapon hozott képek miatt a további jogsértésektől is eltiltottak már. Nemény András kiemelte, hogy ez a lakók megtévesztése, hiszen sokan a város lapjának hiszik.
Illés Károly alpolgármester úgy vélte, hogy csak politikai véleményt fogalmazott meg az újság, erre pedig az alaptörvény is lehetőséget ad. Emellett érvelt Takátsné Tenki Mária is, aki szerint egy közszereplőnek ki kell bírnia a sajtóban megjelenő kritikákat. Megjegyezte, komoly megalapozottsággal – bizonyítékokkal alátámasztva – lehet csak a névhasználatot megvonni.
Ipkovich György bizottsági elnök felvetette, hogy pontosítani kellene a névhasználati engedély kiadásának feltételrendszerét, más elbírálás alá kellene ugyanis esnie egy civil szervezetnek, illetve egy jövedelemszerző céllal működő gazdasági társaságnak, ha Szombathely nevét szeretné viselni.
Vitatkoztak még arról, hogy rendeletet kell-e módosítani vagy sajtópert kell indítani, és arról is: miben merülhet ki az érdemtelenség szubjektív fogalma, ezt László Győző tapssal kísért hozzászólása zárta le azzal, hogy ha jogerős ítélet születik a lappal szemben, az kellően objektív lesz. Hozzátette, hogy a polgármester hallgatólagosan egyetért az újság szellemiségével, ha hagyja, hogy Szombathely neve alatt jelenjen meg.
A testület 11 igen- és 10 nem-szavazattal végül a rendeletet elfogadta, tehát a városnév-használati engedély kiadásáról vagy megvonásáról ezután a polgármester helyett a közgyűlés dönt.
Haladás Sportkomplexum: jön/jött 300 millió, de hogyan lehet felhasználni?
Harmadik napirendi pontként a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft. kérelme szerepelt. Mint ismeretes, a város idén illetve 2020-ban 298-298 millió (297 millió 800 ezer, egészen pontosan) forintot kap az államtól a létesítmény fenntartására. Azonban pénzt nem az üzemeltető cég számlájára érkezik (vagy már meg is jött, mint kiderült), hanem a Haladás VSE (az egyesület és nem a futball kft.) a kormányhatározat kedvezményezettje, amely egyébként bérlő a stadionban, a bérleti díjat viszont az önkormányzat fizeti helyette.
A létesítményt viszont a városi tulajdonban lévő Haladás Sportkomplexum Nonprofit Kft. üzemelteti, amelynek 168 millió forintos tagi kölcsönt fizetne az önkormányzat a polgármester előterjesztése alapján - a fent említett állami támogatás lenne a garancia a visszafizetésre. A tervezetben az olvasható, a kormányrendelet alapján érkező pénz felhasználásához és az elszámoláshoz új szerződések szükségesek, ezért a város öt hónapon át 26 és 51 millió forint közötti havi részletekben (összesen 168 millió forint) segítette volna ki a sportlétesítményt működtető cégét.
Ilyen alaphelyzet után komoly vita alakult ki a rendkívüli közgyűlésen a kérdésben. A Fidesz szerint az új többség felére csökkentette a sportkomplexumot üzemeltető cég támogatását, és a párt helyi szervezete külön közleményt adott ki arról, hogy a közgyűlésben többségbe kerülő koalíció tönkre akarja tenni a szombathelyi sportot.
Utóbb kiderült, másról van szó valójában: Molnár Miklós alpolgármester arra hívta fel a figyelmet, meg kell vizsgálni a kormányhatározatot, hogy a HVSE milyen célra költheti el a pénzt (az egyesületnek nem kell ennyi bérleti díjat fizetnie), mindezt támogatási szerződésben kell rögzíteni, ehhez pedig minisztériumi egyeztetésre van szükség. A kedvezményezett egyesület mellett a Haladás Labdarúgó Kft. és a HVSE Sport Kft. is használja a sportlétesítményt – az ő bérleti díjukat a HVSE nem tudja kifizetni a kormányhatározattal megítélt összegből. Molnár azt is jelezte, hogy a pénz megérkezett a HVSE számlájára, az előterjesztésben mégis arról volt szó, hogy csak a második félévben jön meg, addig lenne szükség a 168 millió forintra. Az ülésen megszólalt Gál Sándor, a Haladás Sportkomplexum Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki szerint 27 millió forintnyi adóssága van a cégnek - ennyi számla jár le május végéig.
Végül 30 millió forintot szavazott meg a közgyűlés a Kft. számára azzal a kikötéssel, hogy az összeg felhasználásához a felügyelő-bizottság szignója kell. Továbbá felhatalmazták a polgármestert hogy 10 napon belül folytasson tárgyalásokat a Haladás képviselőivel az illetékes minisztériumban a 297 millió forintnyi kormányzati támogatás megfelelő felhasználásáról.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.