Rónai Sándor: az euróbevezetés lenne a megoldás

Igaz, még a napirendi pont előtt készítettük az interjút, Rónai Sándor már a szavazás előtt hatalmas eredményként könyvelte el, hogy a jövő évi EU-s költségvetésre 479,1 milliárd euróval több fog jutni – formálisan a parlamentnek még szavaznia kellett róla, de az intézmények már november közepén megállapodtak a bővítésről, éppen az EP-delegáció lobbijának köszönhetően. „Több pénz fog jutni a korrupció elleni harcra, a környezetvédelemre, az egészségügyre, a gyógyszertámogatásokra. Ez egy nagyon-nagyon fontos módosítása az egyébként hétéves költségvetési ciklusnak” – emelte ki a politikus.

Közös agrárpolitika, de nem bármi áron

A Közös Agrárpolitikáról (KAP) szóló szavazás volt az, ami Rónai szerint a legnagyobb érdeklődésre adott okot ott jártunkkor Strasbourgban. A dokumentum célja, hogy lefektesse a mezőgazdaság – és egyre hangsúlyosabban a környezetvédelem – közös, minden tagországra kiterjedő elveit és szabályait, ami mind a nemzetközi kereskedelem, és mind a szektorba irányuló, 387 milliárd eurónyi támogatás szempontjából kulcskérdés.

Tavaly október óta nem tudott az EP dűlőre jutni az új KAP terén, a Demokratikus Koalíció már ekkor leszavazta az aktuális javaslatot, illetve az interjúnk napján is kiadott egy közleményt arról, hogy a négy DK-s delegált nem tudja támogatni a tervezetet. „Az Európai Unió törvényét alapvetően tisztességes tagállamok tisztességes felhasználóira írják, azonban, sajnos, a jelenlegi javaslat nem nyújt elég garanciát az oligarchákkal szemben. Szemernyi kétségünk sincs afelől, hogy Orbán Viktor és kedvenc oligarchái ellopnák ezeket a forrásokat, arról nem is beszélve, hogy továbbra is kevésnek tartjuk azokat a környezetvédelmi kikötéseket, amelyeket a javaslat tartalmaz” – magyarázta a DK döntését a politikus. (A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitikáról szóló javaslatot végül megszavazta a parlament – a szerk.)

370 = 1

Rónai Sándor a beszélgetés reggelén állította át a közösségi oldalán a profilképét arra, hogy 370 forint = 1 euró, az interjú idején pedig már 371,6-nél járt az árfolyam (e hét szerda délutánra pedig 368-ra erősödött vissza). A képviselő szerint a forint gyengélkedése jól példázza, mennyire elképesztő – rossz értelemben – a magyar gazdaságpolitika. Szerinte, amikor 370 forintot kell fizetni egy euróért, akkor hazugság, ha arról beszél a kormány, hogy fellendült és bivalyerős lett a gazdaságunk.

„A gyenge forint rossz a devizahiteleseknek, rossz azoknak, akik valamilyen szolgáltatást euróban kell, hogy megvásároljanak. Az embereket egész egyszerűen cserbenhagyta a kormány. Két megoldás létezik arra, hogy újra erős fizetőeszköze legyen az országnak: az egyik a kormányváltás, remélem ezt jövő áprilisban sikerül elérnie az egyesült ellenzéknek, a másik pedig az, hogy bevezessük az eurót, és akkor nem leszünk kitéve semmilyen árfolyam-ingadozásnak” – mondta el a politikus, aki szerint a közös deviza egy erős és egységes fizetőeszköz, aminek bevezetésével egy egységesebb Európához tartozhatna a hazánk is. Szerinte ez nem egy, az egyik napról a másikra lezongorázható folyamat lesz: „Ha áprilisban megnyerjük a választást, májusban nem lesz eurónk. Egy felelős kormánynak viszont az kell, hogy legyen a szándéka és a feladata, hogy a közös európai fizetőeszköz bevezetésén dolgozzon. Azt látjuk, hogy a mostani kormány, Orbán Viktorral és a jegybankelnök Matolcsy Györggyel, inkább arra játszik, hogy a jelenlegi, átmeneti helyzettel is a saját zsebét tömje meg, miközben a magyar családok és vállalkozások többsége megszenvedi az árfolyamváltozásokat” – húzta alá a DK képviselője.

A teljes adások (ITT és ITT) elérhetőek a Szombathelyi Televízió YouTube-csatornáján.

Borítókép: Nagy Jácint / Savaria Fórum