Schiffer András: A szombathelyi közgyűlésének nagyon helyes döntése volt, hogy nem akart akkugyárat a városba

A címben idézett kijelentés a telt ház előtt zajlott beszélgetés egyharmadánál hangzott el Schiffer szájából, addigra a volt LMP-társalapító és vitapartnere, dr. Tóth Máté energiajogász, közgazdász - aki honlapján saját magát a "tudományos élet fenegyerekeként" jellemzi - már túl voltak azon, hogy egyértelmű választ adjanak a vitaest fő kérdésére. 

Ami a következő volt: összehangolható-e a gazdaságfejlesztés a zöld célokkal? 

A volt országgyűlési képviselő azt mondta, értelmetlen az egész felvetés, mert a környezetszennyezésért felelős globális multinacionális vállalatok részéről nem a megoldáskeresés, hanem a zöldre festés zajlik (greenwashing= amikor cégek marketing-, valamint reklámtevékenységük révén környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat, mint amennyire azok a valóságban. Azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal élve teremtenek zöld látszatot, ezzel nem kis mértékben megtévesztve a vásárlókat), de még ebben sem hajlandók egy centet sem engedni extraprofitjukból. Szerinte a gazdaságfejlesztés vagy összhangba kerül a Föld ökológiai teherbíró-képességével, vagy előbb-utóbb a mindenek feletti profitéhség pusztulásba fogja hajtani az emberiséget. Az akkumulátorgyártás hazai felpörgetésére rátérve azt mondta, ez csak eggyel jobb a belsőégésű motoroknál, de nem a megoldás, hiszen az elektromos autók elállításának is hatalmas az ökológiai lábnyoma. És itt nem csak Európa zöldülése a tét, hanem az egész bolygó sorsa, tért ki rá, hiszen a lítium-, vagy kobalbányászat árát, Kongóban és Bolíviában fizetik meg, tavak kiszárításával, gyermekmunkával, a szállítás, termelés, hulladékkezelés során felmerülő számtalan kérdésről nem is beszélve. 

Dr. Schiffer András ügyvéd, politikus, 2010 és 2016 között országgyűlési képviselő, a Lehet Más a Politika egyik alapítója, 2010 májusa és 2012 januárja, valamint 2013 és 2016 között a párt parlamenti frakcióvezetője, 2013-2016 között a párt társelnöke Fotó: Vizi László

Dr. Tóth Máté energiajogász jóval engedékenyebb volt Schifferénél az est kérdésére reflektálva, szerinte az energiaipar, akkumulátorgyártás felfutóban van, ez egy formálódó, folyamatosan változó helyzet, ahol állandóan vannak és lesznek feladatok, amik megoldásra várnak. A kiindulópontot, amire minden, a járműgyártásban érdekelt kormánynak reagálnia kellett, egy brüsszeli döntés okozta, ami 2035-től megtiltja a belsőégésű motorral felszerelt új autók értékesítését az EU-ban. Csakhogy az (egyik) alternatívaként szóba jöhet elektrifikáció globális ellátási láncait a Távol-keleti országok dominálják - az akkugyártásban például 80% Kína részesedése, 10% a Koreai Köztársaságé - ebben a helyzetben az EU és Magyarország is keresi és próbálja megtalálni a helyét. Most alakul ki a jogszabályi környezet, és kezelni kell az időről időre felszínre kerülő aggályokat is, beleérve a gyártás környezetre gyakorolt hatásait. Tóth szerint ebben a történetben semmi sem eleve elrendeltetett, ki kell találni, hogyan lehet ezt jól csinálni, úgy, hogy bekapcsolódhassunk az elektrifikáció értékesítési láncába, de annak ne kára, hanem valós társadalmi haszna legyen Magyarország számára. Üzleti oldalról megközelítve arra hívta fel a figyelmet, hogy a valódi döntések a versenyképesség-ellátásbiztonság-fenntarthatóság trilemma mentén születnek, de ezt a három érdeket nagyon nehéz összefésülni, szinte nem is lehet. A zöld célok az utóbbi években láthatóan hangsúlyosabbá váltak, de ez nem járhat azzal, hogy a gazdasági jólétet, amibe beleszoktunk (ennek része az olcsó energia is) teljesen kidobjuk. Szerinte a feladat az arany középút megtalálása, azaz igenis összehangolható a gazdaságfejlesztés a zöld célokkal, rajtunk múlik minden. 

Dr. Tóth Máté energiajogász, közgazdász, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja, alelnöke és Interdiszciplináris Tagozatának az elnöke Fotó: Vizi László

Schiffer András arra rátérve, hogy van-e relevanciája az akkugyártásnak Magyarországon, azzal kezdte, hogy a szombathelyi közgyűlésének nagyon helyes döntése volt, hogy nem akart akkugyárat a városba. Kifejtette, a 2020-as kovid miatti leállás bizonyította, hogy egy monokulturális gazdaság, mint amilyen a magyar is, szélsőségesen kitett másoknak, az ellátási láncok szétszakadása pedig olyan károkat képes okozni, ami az egész nemzetgazdaságot magával ránthatja, ezért mindent egy lapra feltenni: felelőtlenség. Relokalizációra lett volna szükség, és erre adott volt a lehetőség is, de elszalasztottuk, nem történt semmi előremutató, sőt, a kormány most tovább fokozza a globális kitettségünket. De mi van, ha az EU szankcionálni fogja Kínát az elektromosautó-gyártás kapcsán, mint ahogy von der Leyen uniós elnök asszony a héten már célzott is rá? Ezt egyelőre senki sem tudja. Schiffer az "akkuőrülettel kapcsolatban" érti a kormánylogikát abban, hogy a belsőégésű motorgyártás hanyatlását látva, megelőzendő, hogy kivonuljon hazánkból a német autóipar, vagy csökkentse kapacitását (a német autógyáraknak az elmúlt 20 évben soha, sehol nem volt olyan jó dolguk mint Magyarországon, "mi lettünk a német autógyárak legvidámabb barakkja", mondta), megpróbálják átállítani az ország gazdaságát, de nem hiszi, hogy az elektromosautó-gyártás lenne a megváltás. Ahogyan korábban is célzott rá, elfogadja, hogy az elektrifikáció valamivel környezetbarátabb, mint a benzines, vagy gázolajjal futó kocsik előállítása, használata. Az igazi megoldás viszont szerinte a kevesebb autó, és a közösségi közlekedés, a vasút fejlesztése lenne. Ami pedig a termelő, főként kínai vállalatokat illeti, szerinte mindegy, hogy nyugati vagy ázsiai cégről van szó, ezzel tovább fog nőni a multik súlya a magyar gazdaságban. "És aki 80%-ban dominál egy iparágat, az a profitot biztosan kiviszi innen, ezért az ország rosszul fog járni" tette hozzá. Fontos lenne, hogy legalább a kutatás-fejlesztésbe be tudjunk kapcsolódni, de ennek sem látja realitását, mert a kormány a ZalaZone tesztparkkal is német multikra bízta a K+F-et. Ahol a termelőkapacitások döntően multinacionális kézben vannak, ott a kkv-k lehetőségei is nagyon leszűkülnek, célzott a magyar kis és középvállalkozások beszállítói esélyeire. Amit a kormány meghirdetett célként, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát, álom lesz és az emberek félrevezetése, mondta, arra utalva, hogy ezzel a gazdasági stratégiával bent ragadunk a közepesen fejlett országok csapdájában. Tönkretesszük a vízvagyont, a gödi Samsung-gyár éves vízfogyasztása nagyobb, mint a 100.000 fős Kecskemété, a komáromi SK Battery a Tatai-tóra és az alatta lévő karsztvíz-bázisra katasztrofális hatással van, a debreceni CATL-gyár energiaigénye pedig egyharmadnyi Paks2. A nemzeti akkustartégia 2030-ra 30 százalékkal megnöveli Magyarország energiaszükségleteit, miközben a villamos energia egy részét most is importból fedezzük, utalt a nyilvánvaló kockázatokra. Felhívta a figyelmet, arról még senki nem beszél, mi lesz az elektromos akkuhulladékkal, amit egy EU-irányelv szerint - az első forgalmazó felelőssége -, ott kell visszaváltani, ahol előállították. A lítium újrahasznosításának technológiája még nem megoldott, könnyen lehet, hogy mi leszünk Európa akkuautó hulladéklerakója, vizionálta. A kitörési pont a termőföld és a helyi gazdaság megerősítése, vízvisszatartás lenne az óriási vízigényű akkugyártás helyett, szerinte. Úgy vélte, a helyi gazdaság fejlesztésére kellene koncentrálni, mert egyedül ez lenne képes felszippantani azt a vidéki munkaerőt, amely vagy nem képes, vagy nem akar a nagy gyárak szolgálatába állni. Ehelyett félmillió vendégmunkást tervez betelepíteni az Orbán-kormány az akkugyárak felépítéséhez, későbbi működtetéséhez. Az a kormány, amely nemrég még azzal kampányolt, hogy "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!" Schiffer úgy látja, a magyar kormány a globalisták kottájából játszik, hisz a külföldiek bérigénye alacsonyabb a magyarokénál, "munkajogi szabályokról nem is hallottak, egyébként ezeket a héten egy új törvénnyel tovább építi le a kabinet", ami rontja magyarok béralkuját. A megmaradt környezethatósági apparátus a kormányzat kiszolgálására szakosodott, nem képes betartatni a szabályokat, hívta fel a figyelmet még egy problémára. A maga pozíciójából logikus, amit a kormány tesz, de ez nem szuverenista politika, hanem egy akkunagyhatalmi lázálom, ami hét csapás Magyarországra, vont mérleget.  

Vitapartnere igyekezett árnyalni a képet, de több alapvetésben is egyetértett Schifferrel. Szerinte, ha kimaradnák az elektrifikációból, az még az összeszerelő üzem státusznál is rosszabb lenne. Tizenhét éve a nemzetközi és hazai energia piacon dolgozik, látja, mekkora harc megy a gyárak odacsábításáért. "A németek, spanyolok, franciák verekszenek érte", mondta. A volt képviselőhöz hasonlóan ő is úgy véli, a multik nem szeretik ott hagyni a profitot, ahol megtermelik, ezért megfelelő szabályozással kell rászorítani őket arra, hogy itt fektessék be a pénzt, például a villamoshálózat fejlesztési igényeket velük kell megfizettetni. (Egy személyes régi sztorit mesélt, amiben az egyik francia tulajdonú energetikai vállalat képviselője miközben perelte a magyar államot egy hosszú távú szerződés felbontása miatt, a pertárgyalás szünetében elismerte, hogy így is "talicskával tolták ki a pénzt az országból" akkora volt a profitjuk). "Fontos, hogy a GDP-ben ne egy átfolyó tétel legyen az akkugyártás nyeresége, hanem lehetőség szerint maradjon az országban." A környezetvédelmi, vízgazdálkodási aggályok kapcsán azt mondta, a megoldandó feladatok nem komolyabbak annál, mint a már itt lévő autógyárak esetében előfordultak. Alföldi gyerekként látta elszikesedni a nagyszülei által még művelt talajt, a vízgazdálkodásban szerinte is rengeteg a kihívás. Az akkugyártásnál 70 százalékban szürke vízre és nem ivóvízre van szükség, rá kell kényszeríteni a cégeket, hogy tényleg szennyvizet használjanak, ezt próbálja most a szabályzó hatóság, de bőven lenne még helye a szigorításnak, mondta. A K+F-ről szólva nem hiszi, hogy "10 millió professzor országa leszünk" (nem is fenyeget a veszély, a tavalyi kompetenciamérés eredményei szerint Borsodban és Szabolcsban a nyolcadikosok fele funkcionális analfabéta - a szerk.), de például Győr városa mellett a Széchenyi egyetem is rengeteget profitált az Audiból, mutatott rá. Az energiaigény-bővülés is egy lehetőség, mondta arra reagálva, hogy Magyarország éves villamos energia fogyasztása 2030-ra várhatóan felmegy 42-ről 60 terrawattra. Tóth az új termelő kapacitásokat - amikre az akkugyáraknak lesz szükségük - a vállalatokkal fizettetné meg, nekik üzleti alapon még így is meg fogja érni, érvelt. Egyetértett Schifferrel, hogy szigorúbb hatóságra, a törvények hatékonyabb betartatására lenne szükség. Hozott egy példát is, amelyben egy 100 milliárdos MOL-fúrást akadályozott meg Ruzsán a környezetvédelmi hatóság, mert védett túzok fészkelt a környéken. "És ez kiemelt nemzetgazdasági beruházás volt? - kérdezett vissza Schiffer, nem, hangzott a válasz, és ebből a volt képviselő le is vonta a következtetést, hogy "amit a kormány akar, az átmegy, a hatóság nem fog ellentmondani."

A másfél órás beszélgetés végén szó esett még arról is, hogy mi van, ha az EU és benne Magyarország rossz lóra tett az elektrifikációval, mert közben kiderül, hogy a hidrogénhajtás lesz a befutó?

Erre azonban nem csak itt nem volt még válasz.

Falussy Péter

Fotók: Vizi László