Soha nem volt még ilyen magas az euróövezeti infláció

Az eurót használó 19 országban az éves infláció a novemberi 4,9 százalékról 5 százalékra emelkedett, ami rekordmagas érték a valutaövezetben, és jóval meghaladta az elemzők 4,7 százalékos várakozását – derült ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.

A fő hajtóerőt továbbra is az energiaárak adták, amelyek 26 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az élelmiszerek, a szolgáltatások és az importált áruk drágulása is jóval meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos inflációs célját, amely néhány hónappal ezelőtt még csak egy rövid inflációs kiugrást jósolt.

Az inflációs nyomást tetézte, hogy az ellátási láncok zavarai korlátozták a fogyasztási cikkek elérhetőségét, miközben a háztartások, amelyek egy évig kényszerűen megtakarították bevételeiket, az új autóktól kezdve az éttermi étkezésekig mindenre elkezdtek költeni. Ezen inflációs tényezők többsége átmeneti, így az árnyomásnak idővel enyhülnie kell.

Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan fog csökkenni az infláció, és mennyi idő alatt alkalmazkodik a gazdaság az új állapothoz – hangsúlyozta a VG. Az EKB szerint az infláció az év végére ismét 2 százalék alá csökken, azonban számos monetáris döntéshozó megkérdőjelezi ezt a forgatókönyvet. Az aggodalom oka részben az, hogy a maginfláció – vagyis a volatilis élelmiszer- és üzemanyagárak nélküli infláció – szintén a célérték felett van, ami arra utal, hogy az elmúlt évtizedben gyenge árnyomásnak kitett ágazatok most alkalmazkodnak. Az EKB által leginkább figyelt maginfláció 2,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett decemberben, a várakozásokat kissé meghaladva. Ennek ellenére az EKB részéről a közeljövőben nem várható a monetáris szigorítás felgyorsítása, már csak azért sem, mert a tartós árnyomás előfeltételét jelentő bérnövekedés vérszegény, míg a fertőzések megugrása ismét fékezi a gazdaságot és csökkenti az inflációs nyomást.