Sokan kerestek állást év elején
Jól indult az év a hazai álláspiacon a Profession.hu első negyedéves jelentése szerint. Mint írták, egyáltalán nem érte a 2020 márciusihoz hasonló sokként a magyar munkaerőpiacot a koronavírus második és harmadik hulláma. A tavalyi év azonos időszakához képest 7 százalékkal több hirdetést adtak fel a hazai cégek.
A megyék közül Nógrádban és Baranyában adták fel a legtöbb álláshirdetést. Hagyományosan ezekben a megyékben kevés új pozíciót hirdetnek meg, most azonban növekedésben az elsők: Baranya megyében 59 százalékkal, Nógrád megyében pedig 78 százalékkal nőtt a betölthető állások száma.
A legnagyobb növekedést a feladott új hirdetések számában Borsod megyében a vendéglátás és idegenforgalom, a bank és biztosítás, a marketing-média-PR, az építőipar és a mérnök kategóriákban regisztráltuk 2020 első negyedévével összehasonlítva. Komárom-Esztergom megyében a jog, az egészségügy és gyógyszeripar, az oktatás-kutatás, az ügyfélszolgálat, valamint a mezőgazdaság voltak a legjobban növekvő kategóriák. Győr-Moson-Sopron megyében IT üzemeltetés-telekommunikáció, mezőgazdaság, gyártás-termelés, bank és biztosítás, illetve ügyfélszolgálati területekre kerestek több munkavállalót, mint egy éve. Fejér megyében pedig a marketing-média-PR, az oktatás-kutatás, az építőipar, az IT programozás-fejlesztés és a mérnök munkakörökben meghirdetett állások száma nőtt meg. Veszprém megyében a jog, a marketing-média-PR, az adminisztráció, az építőipar és az IT programozás-fejlesztés voltak hirdetői oldalról a legjobban növekvő területek.
A jelentkezések száma 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Az álláskategóriákat tekintve a tavalyi év első negyedévéhez képest jelentős növekedés látszik az egy álláshirdetésre eső jelentkezésszámokban
- az ügyfélszolgálat (48 százalék),
- a szakmunka (31 százalék),
- a fizikai munka (26 százalék),
- az adminisztráció (24 százalék)
- és az üzleti támogató központok (12 százalék) területén.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.