Sokan kérnek segítséget az otthoni ápoláshoz
Jól emlékszik április 16-ára Kiss Bernadett, az egyik otthonápolási cég szakmai vezetője. Soha nem fordult még elő hasonló eset, mint azon a napon: 3 fős, szakápolással foglalkozó cégüket 30-an keresték meg, hogy segítséget kérjenek kórházból hazaküldött rokonuk ellátásához. Olyanok fordultak hozzájuk, akik dolgoznak, több gyereket nevelnek, esetleg távol élnek, vagy egyszerűen úgy érezték, képtelenek egy idős, magatehetetlen ember gondozására. Pedig ők nem tudnak segíteni, legalábbis nem azoknak, akik úgynevezett alapápolásra szorulnak: a táplálás, mosdatás, pelenkacsere vagy az ágyban fekvők mozgatása nem számít szakápolásnak, márpedig nekik arra szól az engedélyük. Ők többnyire sebeket látnak el, katétert cserélnek, infúziót kötnek be, stoma-ellátást, gyógytornát, fizioterápiát végeznek, ezek finanszírozását kapják meg az egészségbiztosítótól.
– Látva ezt az óriási igényt, az első gondolatom az volt, hogy keressük meg azokat a működési engedély-kártyával, végzettséggel rendelkező ápolókat, akiknek van szabad kapacitása, és szervezzünk belőlük egy hálózatot. Ez után persze nem jár állami finanszírozás, csak önköltséges alapon működhet. De egész egyszerűen az történt, hogy amikor szembesültek a feladattal, hogy ki kell menni házhoz, egy nap akár több címre is, kiderült, hogy nem vállalják, ráadásul olyan kevesen jelentkeztek, hogy nem is nagyon tudtunk volna válogatni – mondta Kiss Bernadett, hozzátéve: nem adták fel, továbbra is keresik az ápolókat, 8-10 főt is tudnának alkalmazni, akár már holnaptól. Azért is lenne fontos az alapápolás megszervezése, mert ha ezek az emberek nem kapnak megfelelő gondozást, például egy 90 éves fekvőbetegnek nem oldják meg a rendszeres forgatását, napokon belül felfekvése alakulhat ki, és akkor már szakápolásra, szakszerű sebellátásra van szüksége, hangsúlyozta Kiss Bernadett, aki maga is ápoló.
Nem érzékeltek viszont nagyobb érdeklődést a megye legnagyobb szakápolási cégénél. Ügyvezetője, Csordás Ferenc Károly szerint ennek az az oka, hogy a háziorvosok döntik el, kinek milyen ellátásra van szüksége, s mivel jól ismerik őket, alapápolást igénylő beteget eleve nem irányítottak hozzájuk. Azt is elmondta: az egészségbiztosító viziteket finanszíroz, s mivel a szakápolás célja a rehabilitálás, egy beteg esetében 14 alkalmat fizetnek, ami kétszer meghosszabbítható.
Sokan fordultak ugyanakkor a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központhoz, de az intézményvezetőt is meglepő módon nem a kórházi ágyak felszabadítása után, hanem egy hónappal korábban, a kijárási korlátozás bevezetésekor. 18 idős embernél igényelték a rokonok a házi segítségnyújtást – mondta el Kulcsár Lászlóné –, betartva azt az ajánlást, hogy a fiatalabbak a fertőzésveszély miatt lehetőleg ne találkozzanak idős szüleikkel, nagyszüleikkel. Munkatársaik szükség esetén a bevásárlásba, takarításba is besegítenek, emellett elvégeznek minden olyan feladatot, ami az alapápolásba beletartozik. Vannak gondozottjaik, akikhez naponta többször is elmennek, és munkaszüneti napokon is segítenek az étkezésben, a környezeti vagy személyi higiéné biztosításában. Mivel az intézménynek egyes részlegei most nem vagy csökkentett kapacitással működnek (pl. a gyermekjóléti szolgálat, az óvodai és iskolai szociális munkások), a dolgozók egy részét át tudták csoportosítani a szakképzett gondozók tehermentesítésére. Így tudják ellátni az elmúlt egy hónapban 25-tel megnövekedett, összesen 238 fős beteglétszámot.
A most nehéz helyzetbe került családoknak azt tanácsolják, forduljanak a háziorvoshoz, aki segít megtalálni a személyre szabott segítséget, legyen az szociális szolgálat, körzeti nővér, otthoni szakápolást végző cég vagy a Hospice szolgálat.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.