Sorsdöntő tévévita Amerikában: Biden leszerepelt, lecserélhetik a demokraták
Még az augusztusi elnökjelölő konvenciók előtt lezajlott az első elnökválasztási vita az Egyesült Államokban, ami a legtöbb szemlélő és elemző számára Donald Trump republikánus jelölt győzelmét hozta.
A demokrata Joe Biden ugyanis nem tudott rácáfolni a kora (81 év) miatt őt kritizálókra, többször elakadt mondandójában, vagy érthetetlenül motyogott, miközben a 77 éves Trump hozta a szokásos formáját, sokszor a valósággal is hadilábon állva.
A péntek hajnali atlantai vita után a CNN meg nem nevezett forrásai szerint pánik uralkodott el a Demokrata Pártban. A CNN instant közvélemény-kutatása alapján a nézők 67 százaléka szerint Trump nyerte a vitát – négy évvel ezelőtt az első jelölti vita után a nézők 60 százaléka Bident érezte győztesnek. És ez még nem is a leglesújtóbb adat Biden és a demokraták szempontjából. A felmérésben rákérdeztek, hogy mekkora bizodalmuk van az embereknek abban, hogy Trump vagy Biden képes az ország vezetésére. Ugyan 44 százalékuknak semmi bizodalma nincs Trumpban, de Biden esetén ez az arány már 57 százalék volt. Összességében azonban a megkérdezettek 81 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem változtatott eddigi véleményén a vita, csupán 5 százaléknyian gondolták meg magukat a hatására.
Bidennek már a bevonulása is rémisztőre sikerült, és egyből a vita elején a demokraták legfontosabb témájáról, az abortuszról beszélve mondat közben felejtette el, hogy mit is akar mondani. És nem ez volt az egyetlen alkalom a vita során, amikor láthatóan összezavarodott. „Nem tudom, mit mondott a végén, de szerintem ő sem” – ütötte le egy alkalommal a nagyon magas labdát Donald Trump, foglalta össze a vita utózöngéit a Telex.
A CNN gyors közvélemény-kutatása alapján a nézők 67 százaléka szerint Trump nyerte a vitát – négy évvel ezelőtt az első jelölti vita után a nézők 60 százaléka Bident érezte győztesnek.
Biden és Trump még nem is pártjaik elnökjelöltjei hivatalosan, ugyanis a republikánusok csak július közepén, a demokraták pedig csak augusztus közepén tartják majd jelöltállító konvenciójukat.
A Demokrata Párt tagjainak egy része már arról beszél: csütörtök éjszakai teljesítménye miatt a hivatalban lévő Joe Bident nem szabadna újra jelölni, és helyette keresni kellene valaki mást, aki novemberben elindulhat az elnökválasztáson. De kérdés, ki lenne az, akit bő négy hónap alatt fel lehetne építeni esélyes elnökjelöltnek.
A pártot irányító Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) szabályzata szerint nincs mód arra, hogy a pártvezetők eltávolítsanak valakit a jelöltek közül, ezért szükség esetén más módszert kell keresni.
Az előválasztások során Biden a közel 4000 pártdelegált 95 százalékának támogatását nyerte el. A támogató delegáltak száma államonként attól függ, hogy egy jelölt az előválasztáson milyen eredményt ér el. A delegáltak ígéretet tesznek arra, hogy támogatják az adott jelöltet, de nincs jogi kötelezettségük arra, hogy a jelölőgyűlésen is rá szavazzanak.
Ahogy azonban arra a Politico felhívja a figyelmet, a küldöttek kiválasztásában nagy szerepet játszott Biden csapata, és ahhoz, hogy megfosszák Bident a jelöltségtől, a küldöttek legalább felének el kellene fordulnia tőle. Ez az egyik lehetőség.
A másik az, hogy Biden nem fogadja el a jelöltséget.
Akármelyik történne is meg, ott, a jelölőgyűlés során kell kiállítani egy vagy két új jelöltet, és azonnal megszavaztatni róluk a küldötteket. Ehhez persze kell lenniük a háttérben olyan személyeknek, akik alkalmasak lehetnek a feladatra, és akiket szükség esetén elő lehet rántani a kalapból, hívja fel a figyelmet rá a 24.hu.
Biden helyett szóba jöhet alelnöke, Kamala Harris, Gavin Newsom kaliforniai, vagy Gretchen Whitmer, Michigan állami kormányzó is, de a Minnesotából származó Amy Klobuchar szenátort, valamint J. B. Pritzkert, Illinois kormányzóját is alkalmas jelöltként emlegetik amerikai lapok.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.