Szent Márton, a híd: megtartották a III. Szent Márton Szimpóziumot a Szombathelyi Képtárban

A szombathelyi Képtárban szerda délután megrendezett eseményen a köszöntők után Steindl Rezső, a Szent Márton Lovagrend kancellárja bélyegkiállítását mutatta be (erről szóló anyagunkat ITT olvashatja). A bemutatót előadások követték, majd disputára került sor a szakértők részvételével.

Lelki, spirituális iránytű

Szommer Ildikó, a Szent Márton Intézet vezetője köszöntőjében elmondta, a harmadik alkalommal megrendezett szimpózium célja változatlanul az, hogy a Szent Márton-i életút üzenetét boncolgassa.  A szentét, akinek több mint tízezer temploma van Európában, több mint háromezer település őrzi nevét. S mennyi épület, utca, természeti kincs. Aki évszázadok óta olyan népszerű, hogy hidat tud jelenteni országok, közösségek között. 

Szommer Ildikó köszöntötte elsőként a résztvevőket

Megtiszteltetés és kötelesség is Szombathelyen Mártonról beszélni – hangsúlyozta dr. Puskás Tivadar, Szombathely és Vas vármegye díszpolgára, a Szent Márton Lovagrend nagymestere. Ő volt az első az Egyház történetében, akit nem vértanúhalála miatt avattak szentté, hanem életpéldája miatt szolgált rá a kitüntetésre – szellemiségét tovább kell örökíteni. 

Dr. Puskás Tivadar is köszöntőt mondott

Dr. Pőcze István, a Szent Márton Lovagrend Egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, hagyományt kívánnak teremteni a szimpóziummal, mert hiszik, hogy Márton életpéldája irányt mutathat lelki és spirituális eligazodás tekintetében egy olyan világban, melyben az ősi értékek devalválódnak, relativizálódnak. Legyen ez a szimpózium inspirálódás arra, hogy kövessük szeretetének, szolgáló szeretettel teljes életének példáját.

Mikor született Szent Márton?

Dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspöke tartotta meg elsőként előadását, melyben a szent születésének évét kívánta pontosítani. Sok helyen azt olvassuk, hogy Szent Márton 316-ban (vagy 317-ben) született, másutt, például Sulpicius Severus, Márton első életrajzírójának szövegében pedig azt, hogy 336-ban. A megyéspüspök előadásában a későbbi dátumot bizonyította.

Steindl Rezső a Szent Márton-bélyegekről mesélt

Legfőbb érvei, hogy Severus személyesen ismerte Mártont, így kevésbé hihető, hogy tévedett volna életkorát illetően, és nem tudunk arról sem, hogy cáfolták volna állítását abban a korban, amikor Mártont sokan jól ismerték. Azt viszont tudjuk, hogy Márton 10 évesen remeteségről álmodozott, 12 évesen pedig egy templomba menekült szülei akarata ellenére, és kérte, hogy katekumen lehessen. Ha 316-ban született, akkor ez 326/28-ban történt volna, ami alig lehetséges, ugyanis ekkor még nem voltak keresztény templomok, se remeteségek a Római Birodalomban.

Dr. Pőcze István, a Szent Márton Lovagrend Egyesület elnöke

A későbbi dátumot erősíti az is, hogy Mártont valószínűleg Amiens-ben keresztelték meg 354-ben, a városban pedig csak 346 óta volt püspökség. Márton a katonaságtól való leszerelése után hatalmas utat tett meg gyalog, ami inkább elképzelhető egy negyvenes, ötvenes férfiról, mit egy 60-70 évesről. Mindezek alapján az látszik valószínűnek, hogy Márton 336-ban született, 18 évesen osztotta meg a köpenyét, majd keresztelkedett meg, 20 évesen szerelt le a hadseregtől, és 61/62 évesen halt meg.  A 316/17-es dátum egyébként először Tours-i Szent Gergely sok pontatlanságot és dátumbéli változatot tartalmazó művében tűnt fel.

Márton Savariája

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója a korszakot mutatta be, melyben Szent Márton élt. Utalva a megyéspüspök előadására, hangsúlyozta, valóban sok pontatlanság található az adatokban: a jelen kutatóinak ezzel is foglalkoznia kell, de azt is el kell fogadni, hogy nem minden kérdésre találhatunk választ. Bemutatta a Római Birodalom ez időben élt császárait, a IV. század földrajzi és szellemi környezetetét, beszélt a pénzérmék üzeneteiről és a kereszténység korabeli központjairól, köztük az arianusok és keresztények lakta Savariáról, úgy, mint Márton szülővárosáról.

Dr. Székely János megyéspüspök Márton életének adatairól tartott előadást

Bemutatta a Savaria Múzeum erre a korra vonatkozó főbb kutatásait, eredményeit, például a Romkertben (ahol megfordult Nagy Károly frank uralkodó is, a célból, hogy megtekintse a szent szülőházát) 1670-ben előkerült, a szentet ábrázoló kályhacsempét is. Láttatta azt a Savariát, ahol az Iseum, a római istenhit üldözötté válásának következtében, már nem áll a lábán (építőanyagnak hordták el, többek között a mai Képtár alatti gabonatároló épületéhez), és még sok mindent romboltak le, ami Szent Márton apjának világát jelentette: nem árt ebből a szempontból is értékelni az ő hozzáállását a kereszténységhez, fia életútválasztásához.

Csapláros Andrea múzeumigazgató a Márton-korabeli Savariáról beszélt

Bár kevés a helyi ókeresztény lelet, s csak kis ablakokon pillanthatunk rá a múltra – egyszerűen azért, mert a város élt tovább, s újabb rétegek rakódtak a múlt emlékeire –, nem szabad megállni e korszak kutatásában – zárta előadását Csapláros Andrea.

Tar Patrícia

Fotók: Nagy Jácint