Szent Márton lámpásai: a Savariában született szentre emlékeztek

A borongós-esős idő ellenére a mise után ismét elindult a lampionos-fáklyás menet a Sent Márton templomhoz, amely - a legenda szerint - részben a szent szülőháza fölé épült.
 

A szobornál dr. Székely János megyéspüspök mondott beszédet Szent Márton példája nyomán egymás segítéséről beszélt, hasonlóan  dr. Nemény Andráshoz, Szombathely polgármesteréhez, aki szintén a szent életének példázatáról szólt. 

 

A beszédek után mások mellett a városvezetés,a vármegye, a kormányhivatal, egyház képviselői helyeztek el koszorúkat és mécseseket a szobornál. 

A szobor:  Szent Márton megkereszteli édesanyját 

Rumi Rajki István (1881-1941) egyik legszebb alkotása -Szent Márton megkereszteli édesanyját - vagy más néven Szent Márton kútja, a talapzat felirata alapján. A talapzaton Pázmándi (István?) építészmérnök neve olvasható. Szent Mártonról elnevezett templom előtti kis téren áll, mögötte a szintén róla elnevezett temető helyezkedik el. A templom kis mellékkápolnája a legenda szerint szülőháza fölé épült, bejárata fölötti felirat latin szövege is jelzi, itt született Szent Márton. A szobor azt az eseményt ábrázolja, amikor már megtért Márton visszatért szülőföldjére megkereszteli édesanyját. A szobor előtt kő metszeten látható annak a kútnak az ábrázolása amelyik itt állt 1360 körül. Szent Márton Savaria szülötte - az a legendája a helynek, hogy ennek a kő kútnak vizével keresztelte meg édesanyját.

Szent Márton napi hiedelmek

November 11-én rendeztek Márton-napi vásárokat, bálokat, s a lakomázásnak kedvezett az is, hogy ilyenkor nem szabadott takarítani, mosni, teregetni sem. A Márton napján szedett vesszőt, amit az állatok terelésére használtak, az istálló ajtaja fölé helyezték, megvédte az állományt a betegségektől. Szent Márton szolgájaA jószág Márton napján került végleg az istállóba.  A pásztorok, főleg az ország nyugati részein, ezen a napon számoltak el szolgálatukkal.

Szent Mártont már a középkorban a jószág egyik jeles patrónusaként tisztelték hazánkban. Ünnepéhez kapcsolódik a pásztorjárás és vesszőzés hagyománya, mely főként a Dunántúlon, valamint a szomszédos burgenlandi és a németség körében volt ismeretes.

A hagyomány egy répcevidéki legendára vezethető vissza, mely szerint egyszer disznóvész dúlt, és az egyik pásztor bement Szombathelyre Mártonhoz segítségért könyörögni. Álmában a szent püspök fehér nyírfaágat adott neki, hogy ezzel vesszőzze meg a beteg jószágot, és így majd meggyógyul.