Szentmártoni részletek: Balló László írása

Ezek közül a legrégebbi a savariai születésű Márton lakhelye, amelyet róla Szentmártonnak nevezek el, és ma is így hívják a helyére épült modern városrészt.

A városnak igazi elővárosa volt a kis település, hiszen a keleti oldalon helyezkedik el: az ország közepe felől érkező utas itt éri el városunk közelségét.
     SZENTMÁRTON középkori eredetű lakóházait sem kímélte a nagyszabású városfejlesztési terv, amely szerint kétoldalt tízemeletes lakóházak fogadják a keletről hozzánk érkezőket, csakúgy, mint a Rohonci út esetében a nyugatról jövőket.
      Szentmárton sajátos hangulatú tágas térségének emlékét néhány fénykép és különleges fontosságú postaforgalmi képeslap őrzi. A tér közepét és széles nyugati felét nagyobb, országos vásárok rendezésével hasznosították, majd, a múlt század közepén piac, dinnyepiac helyezkedett el itt. A két házsor néhány kiugró pontjaként meg kell említeni a kevés emeletes ház közül a Schöntag testvérek házát. A Schöntag-ház a déli oldalon emelkedett, utána három házzal nyílt a mai Bercsényi Miklós utca az izraelita temetővel, valaha szintén családi házas utca volt, mígnem az iskola építésekor keleti házsorát teljesen elbontották.
   Schöntagék históriája városunkban az 1864-es esztendővel indul, amikor a tizennégy testvér személyszállító vállalkozása beindult. Előbb zárt szekrényű kocsikkal, a század végén már    fiákerekkel álltak a lakosság rendelkezésére, A kiegyezést követő évtizedek a fellendülés építkezésein, a nagyberuházásokon speciális szállító szekerekkel vettek részt a munkálatokban. A századfordulón nemzetközi szállítmányozó vállalattá fejlődött a családi vállalkozás. A különleges szállítási igényekhez igazodó, azokat kiszolgáló fuvarozó eszközöket saját fejlesztésben és előállításban vették használatba. Saját műhelyeik minden nehézséggel dacoltak. Ekkor már száz alkalmazottal dolgoztak, energiaforrásukat mintegy száz ló képezte…
    Schöntagék már rég elavulttá vált lóvontatású szállítmányozási vállalkozásának sikerült túlélnie a második világháborút, és a romokból újjáépítés munkálataiban is jó szolgálatot tett a város helyre állításában. A Schöntag-házat leszámítva Szentmárton csupa szegényes földszintes lakóházból állt –  amelyek nem alkottak zárt sort, hanem téglafal zárta a járda vonalában a házak mellett a telekrészt.
      Városunk egyik legrégebbi épülete e település keleti végében áll, és a város felé tekint: A Szent Domonkos rendiek templomát 1670-ben gróf Batthyány Erzsébet építtette, a mellette álló belső udvaros rendház vele egy korú. A templom előtti téren állított emlékkút azt idézi, amint Márton  megkereszteli édesanyját, ami a hagyomány szerint e helyen történt. A szobor Rumi Rajki István műve 1938-ból. A templom előtti téren áll a Domonkos kultúrház, Wälder Gyula műve, aki a templom bővítését is végezte.
    Szentmárton ékköve kétségtelenül a Vörösmarty Mihály utca sarkán állt Hudetz-villa, és annak előkertje volt, Hudetz József országosan ismert szobrászművész és kőfaragó mester szobraival. A ház látványos kertjét szépséges kovácsoltvas rostély szegélyezte, a rácsokon át rácsodálkozhattunk a dús zöld növényzetben álló szépséges szobrokra. A telek sarkának beugrójába a mester neogót ízlésű Szűz Mária-oszlopot állított. (Meg kell említenem, hogy a tévhittel ellentétben ez az emlékoszlop nem volt azonos az erre emlékeztető, ma a szentmártoni köztemető téglafalának sarkán elhelyezett, nagyon hasonló oszloppal.) A délre néző kaput két vaskos oszlopra helyezett nőalak szobra ékítette‮.

Képünk a ferences templom tornyából készült 1913 júniusában, amikor a szent ókori püspök Franciaországból érkezett ereklyéit ünnepélyesen átvette Szombathely városa.
 

Fotó: Szentmárton Főutcája