Milyen lehet majd a Weöres Sándor Színház aulája?
Amint arról korábban beszámoltunk: a Falco Zrt. volt az összekötő kapocs a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar és a Weöres Sándor Színház között. Az intézmények együttműködéséből mintegy egy esztendőt felölelő vizsgaprojekt lett: az Alkalmazott Művészeti tanszékre járó harmadéves építészhallgatók készítették el a színház aulájának és éttermének újragondolt belsőépítészeti terveit.
Az építész szakos egyetemi hallgatók felé a kérés az volt, hogy a meglévő tereket tegyék otthonosabbá, egységessé, főként fa alapanyagban gondolkodjanak és tartsák szem előtt az aula és az étterem többfunkciós szerepét. Nyolc pályamunka készült el: a belsőépítészeti tervek között akadt olyan, amiben az infopult új helyre került és az aulában beszélgetőpontokat alakítottak ki, volt, aki képzőművészeti formákban álmodta meg az ülőbútorokat és akadt olyan is, aki egyedi vitrinekbe tenné a színház díjait, ereklyéit. A legextravagánsabb ötlet minden bizonnyal a színházi lépcső pirosra színezése volt.
A pályamunkákból pénteken, a premier előtt nyílt kiállítás az aulában. A színház JátsszMa diákstúdiójának bemutatója után Szabó Tibor színi direktor szólt az egybegyűltekhez. Köszönetet mondott a Falco Zrt.-nek, a soproni egyetemnek, valamint mindenkinek, aki részt vett a közös projektben. Az igazgató kiemelte: abban bízik, hogy az összefogáshoz sokan csatlakoznak majd, bármilyen formában, így a tervek mielőbb megvalósulhatnak.
- Különleges tavaszi este a mai, hiszen egy kétéves kapcsolat virágzik ki – fogalmazott köszöntőjében Kovács Tamás, a Falco Zrt. PR vezetője, utalva arra, hogy a cég nem első alkalommal áll a színház mellé, majd aláhúzta: a társadalmilag fontos célok elérése érdekében továbbra is nyitott minden megoldásra a Falco Zrt.
- Bátorság, elszántság, kitartás kell a célok megvalósításához, igenis, merjünk nagyot álmodni – hangoztatta Kovács Tamás, aki később arról szólt, hogy a soproni egyetemmel remek kapcsolatot építettek ki, a közös munka gyümölcse pedig már megtekinthető a színház aulájában. Céljuk az volt, hogy a közönség is véleményt formálhasson a tervekről. Ezt személyesen az intézményben, vagy online a színház, illetve a Falco honlapján is megtehetik az érdeklődők szombaton reggeltől.
- Merjünk nagyot álmodni, a kultúra mindenkié. A Falco Zrt. 200 ezer forinttal jutalmazza majd a közönségdíjas tervezőt – zárta szavait a PR vezető.
Dr. Lenkei Balázs, a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézet igazgatója arról beszélt, hogy intézményükben igyekeznek már nagyon időben életszerű feladatokkal ellátni a hallgatókat.
- Éles helyzetekben lehet igazán sokat tanulni, ez a meggyőződésünk, és erre jó példa a mostani projekt is. A diákjaink és mentoraik elképesztő sok munkát fektettek bele a pályázatok elkészítésébe, amelyet három grémium ítél majd meg. A közönség, a színi társulat munkatársai, valamint egy szakmai fórum. Abban bízunk, hogy néhány éven belül már valamelyik terv alapján a megújult aulában ünnepelhetünk – fogalmazott az intézet igazgatója.
- Minden hit kérdése, ennél sokkal reménytelenebb dolgokat is megvalósítottunk már – mondta dr. Nemény András, városunk polgármestere, aki példaként épp a szombathelyi színházalapítást hozta fel. A kétezres évek második felében dr. Ipkovich György polgármester hiába tett meg mindent, hogy megépüljön az akkor még a sportház helyére megálmodott színház, a 2008-as gazdaság válság ezt az elképzelést keresztülhúzta. Dr. Nemény András aztán elmesélte, hogy Jordán Tamással miként sikerült kitalálniuk, hogy létrejöhessen a Weöres Sándor Színház a jelenlegi formájában. A hosszú éjszakáról a direktor feljegyzést készített, amelyből idézett is a polgármester. Mint utóbb kiderült, minden úgy alakult, ahogy azt Jordán Tamás megfogalmazta.
- Jómagam a színház szerelmese vagyok, így természetesen örömmel tettem eleget ígéretemnek, miszerint az első szavazatot én adom le. Csodálatos pályázatok készültek, abban bízom, hogy a végső győztes munkájából, tervéből mielőbb valóság válhat – zárta szavait a polgármester.
(Fotó: Bonyhádi Zoltán).
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.