Szolgálat: segíteni bárhol, bármikor

A Szombathelyhez szoros szálakkal kötődő Szále László Doktor Golopencza – In procintu esse (mindig készen lenni) című kötetét, amely a Gondolat Kiadó gondozásában látott napvilágot, kedden mutatták be Budapesten, a Kőbányai Polgármesteri Hivatalban.

A hetvenhét évesen is aktív főorvos fél évszázada tartozik az Országos Mentőszolgálat kötelékébe. Amiként az OMSZ főigazgatója, dr. Csató Gábor fogalmazott: „A segítségnyújtás és a hivatástudat jegyében töltötte egész életét. Bizonyította, hogy ’készen állni’ nem csupán fizikai felkészültséget jelent, hanem azt az elszánt készséget is, hogy bármikor és bárhol a rászorulók mellé álljunk. Dr. Golopencza Pál könyve nem csupán a múlt dokumentuma. Egyszersmind üzenet a jelennek és a jövőnek: kitartásról, szakmaiságról és bajtársiasságról. Ő egy nagy betűs BAJTÁRS!”

A könyvet jegyző Szále László (1943; Táncsics Mihály-díjas, Pulitzer Emlék-díjas újságíró), az ország egyik legjobb publicistája. A hatvanas évek derekán népművelés-könyvtár szakon végzett Szombathelyen. Bizonyosan sokak által ismert, hogy ő írta az Iskola a látóhatáron – a szombathelyi felsőfokú tanítóképzőtől a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskoláig (az első negyedszázad) – című könyvet.

Albert Einstein (1879-1955; Nobel-díjas fizikus) mondását választották a Golopencza-kötet mottójául: „Amit magadnak megszerzel, azt végleg el fogod veszíteni, de amit másért tettél, az örökre téged gazdagít.” A főhős így beszél a szüleiről: „Láttam, tapasztaltam, hogy édesanyám mindenkin segít, akinek csak tud.” „Apám 1992-ben – 91 éves korában – két évvel a halála előtt még eljutott Izraelbe, ahol átvette a Világ Jámborai kitüntetést.” Golopencza Illés ugyanis 1944-ben, a vészkorszakban légoltalmi parancsnok volt Budapesten, s a Nemzetközi Vöröskereszt védett házában kétszázhatvan ember életét mentette meg a biztos haláltól.

Szále László így meditál: „Soha ne kelljen dr. Golopencza Pál segítségét igénybe vennem. Ez leghőbb vágyam. Ám, ha mégis mentőre szorulnék, azt szeretném, hogy ő jöjjön, vagy ő küldjön értem. Ellentmondás? Dehogy. Senki nem akar karambolozni, a konyhában megszédülni és fejét beverni az asztal sarkába, vagy agyvérzést, infarktust, tüdőembóliát kapni. Mégis oly sokszor megtörténik. S ha velem történne, akkor bizony leginkább az ő kezére adnám magam.”

Bencze Ilona színművész, Nagy Anna, Gazda Bence, a Budapest Klezmer Band két oszlopos tagja emelte a bemutató rangját. Fesztbaum Béla színész szintúgy, akivel együtt énekeltük Seress Rezső dalát: „Szeressük egymást, gyerekek, / hisz minden percért kár!”

Szenkovits Péter
Fotó: Vaszkó Viktor