Szombathely környéke és a határszél profitált a járványból
A nagyobb városok zsugorodásával párhuzamosan a vonzáskörzetükben lévő települések növekedést értek el, ez lényegében az egész országra jellemző - áll az ingatlan.com legújabb elemzésében, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, melyik településen mennyivel nőtt a lakosok száma az egy évvel korábbihoz képest, és ennek fényében hogyan alakultak az eladásra kínált használt lakóingatlanok - lakások, sor-, iker- és családi házak - átlagos négyzetméterárai.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: "az országos adatok szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben vannak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születések és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcímbejelentéseket is magában foglalja.”
Budapesten és a megyeszékhelyeken is csökkent a népesség 2020 és 2021 januárja között, mégpedig 0,4-1,9 százalékkal. Közben a megyeszékhelyek környékén több település népessége gyarapodott. Szombathelyen egyébként 0,6 százalékkal 76 ezer alá mérséklődött a bejelentett lakosok száma.
Vas megye annyiban kivételes, hogy sok határközeli településen nőtt a lakosok száma. A jelentős növekedésben feltehetően szerepet kapott az ingázókra vonatkozó járványszabály hatása is, amely szerint a pandémiás helyzetben a határtól 30 kilométeres sávban mozoghattak az érintettek. Ugyanezzel magyarázható, hogy a megyén belül a jelentősebb ingatlankínálattal rendelkező települések közül Sajtoskálon, Csepregen, Toronyban, Bükön 0,2-7 százalékos népességbővülés volt érzékelhető, ezeken a településeken az átlagos négyzetméterárak 2,3-49 százalékkal 208-482 ezer forintra nőttek.
Forrás: ingatlan.com
Balogh László arra számít, hogy a tavalyinál jobb évet zár az országos lakáspiac, mind a használt, mind az új lakásoknál élénkülés várható. Többek között a járvány alatt elhalasztott lakásvásárlások és költözések pótlása, az állami lakásprogram különböző elemeinek - például a lakásfelújítási támogatásnak és a kedvezményes lakásáfa újbóli bevezetésének - köszönhetően.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.