Szuverenitásvédelem: hatalmas kínai devizahitelt vett fel a magyar állam, nem verte nagy dobra
A lap szerint a hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az állam.
A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül, mutat rá a lap, ami szerint a hitelt a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadások finanszírozására szánják, de nem találtak róla hivatalos bejelentést.
Az ÁKK szerint infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani az összeget.
A kamatszintet és a törlesztés ütemezését sem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy három éves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027 április 19-ig kell visszafizetni.
Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül, hívja fel a figyelmet rá a Portfolió.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.