Takarítsunk zölden, okosan, fenntarthatóan!
A tudatos, környezetbarát háztartásvezetés egyik nagy előnye, hogy felváltják a vegyszereket a közvetlen környezetünkben, így kevésbé terhelik szervezetünket: ahol kisállat vagy kisgyermek van a családban, ez különösen fontos. Az sem elhanyagolandó, hogy ezeket a szereket saját magunk is elkészíthetjük, fillérekből, pár perc alatt.
Kezdjük a klasszikusokkal!
Hosszú idők óta a háziasszonyok legjobb barátja a legsokoldalúbb kasszikus, az ecet. Verhetetlen a konyhában és a fürdőben a vízkőlerakódással szemben, de az üvegfelületeket, ablakokat, tükröket is szépen tisztítja. Ha nagyon zavaró az ecet szúrós szaga, illóolajokkal (teafa, citrom, vérnarancs vagy levendula) kombinálható. Az ecet igazi társa a környezetbarát takarításban a szódabikarbóna. Keverékükből szuper sütőtisztító massza készül, amit egy szivaccsal érdemes felvinni a sütő felületeire, 15-20 percig hat, aztán tiszta vizes ruhával áttörölhető: garantált a zsírmentes, tiszta sütő. Hasonlóan járhatunk el a mosógép dobjának tisztításakor: a mosószer helyére jöhet a szódabikarbóna, a dobba az ecet, és indítsunk el egy magas hőfokú programot, természetesen ruhák nélkül.
Az ecet és a szódabikarbóna mosogatógépnél is segítségünkre lehetnek: ha a kiürített készülék aljába egy pohár szódabikarbónát öntünk, majd egy gépben mosható tálkában két-három deciliter ecetet helyezünk a gép felső rekeszébe és elindítjuk a legmagasabb hőfokú programot, egy tiszta, csillogó-villogó mosogatógép lesz az eredmény.
Bosszantó, ha a lefolyókból kellemetlen szag árad, vagy el is dugultak: egy evőkanálnyi szódabikarbónát töltsünk a lefolyóba, rá öntsünk egy pohárnyi (akár forró) ecetet, és a gyorsan képződő „vulkán” percek alatt segít kitisztítani az eldugult lefolyót. Ez a mix megszünteti a kellemetlen szagokat, illetve a szódabikarbóna felszámolja a csövekben lévő lerakódott zsírokat.
A szódabikarbóna kiváló alapanyag súroláshoz, szagtalanításhoz és tisztításhoz is. Leghatékonyabb az amúgy igen macerás szőnyegtisztítás terén: első lépésként porszívózzuk ki a szőnyeget jó alaposan. Ezután szórjuk be szódabikarbónával, majd hagyjuk pihenni legalább harminc percet. Ezután ismét porszívózzunk ki minél precízebben. A szőnyeg színe és illata is felfrissül, főleg, ha hozzáadtunk pár csepp illóolajat.
Beszéljünk az illóolajokról!
Illóolajokkal takarítani azért jó, mert két legyet üthetünk egy csapásra: takarítás közben belélegezve őket testünknek-lelkünknek is kedveznek a különböző eszenciák. Az illóolajokkal kapcsolatos egyik leggyakoribb tévhit, hogy kevésbé hatásos tisztítószerek. Ez azonban nem igaz: ha jó minőségűek, legalább annyira hatékonyak a kórokozók és baktériumok ellen, mint a legerősebb vegyszerek, ráadásul környezettudatosak és az egészségre sem ártalmasak.
Az oregánó-, az eukaliptusz- vagy a teafaolaj rendkívül hatásos a vírusokkal és baktériumokkal szemben, elég higítva áttörölni velük a tisztítandó felületeket, sőt, utóbbi vízzel hígítva a penésszel is leszámol. Ha az eukaliptusz, levendula, rozmaring vagy fenyő illóolaját közvetlenül az ágyra permetezzük – egy kis vízzel fel hígítva –,visszaszoríthatjuk a poratkák szaporodását.
A konyhai dolgok (pl. hűtő, tűzhely vagy vágódeszka) szagtalanítására kiváló az orvosi zsályás vagy citromos illóolaj: vłzzel, kis ecettel keverve őket minden kellemetlen szagot megszüntetnek. Ha a citromot bormentával, vízzel és ecettel vegyítjük, remek felülettisztító: ha a borsmentából egy-két cseppet a kisállatok almára cseppentünk, elveszi a kellemetlen szagokat is.
Ne féljünk, hogy kevésbé válnak be majd, mint a jól marketingelt, vonzó csomagolású társaik: a bolti tisztítószereknek is a fentebb felsoroltak az alapjaik, így szinte ugyanolyan hatékonyak lesznek az olcsóbb alternatívák.
Ha mégis üzletben vásárolnánk bio terméket, ahelyett, hogy magunk készítenénk el azt, olvassuk el figyelmesen a termék útmutatóját. Egyre elterjedtebb ugyanis a greenwashing jelensége, ami azt a reklámstratégiát jelenti, mikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét. A cégek azért folyamodnak ehhez a zöld álcához, mert így magukhoz tudják csalogatni azokat a vásárlókat, akik fontosnak tartják a környezetvédelmet. Azt az illúziót keltik, főként a csomagolás színével, grafikájával vagy a termék reklámjával, hogy az adott termék előállítása és használata nem árt a környezetnek, de ez a legtöbb esetben nem így van. Általában a greenwashinggal élő cégek több pénzt költenek a környezettudatosság hirdetésére, mint annak valódiságára. |
Fotó: Pixabay.com
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.