Csúnya statisztikát közölt a közúti balesetekről az Európai Bizottság
A brüsszeli közlemény szerint a tavalyi adat 2019-hez képest 10 százalékos csökkenést mutat, üteme azonban elmarad az ahhoz szükséges, éves szintű 4,5 százalékos csökkentéstől, hogy az EU – vállalásainak megfelelően – 2030-ra felére csökkentse a közúti halálesetek számát.
A közúti balesetekben elhunytak száma a tagországok között 2023-ban Franciaországban (3167), Olaszországban (3039), Németországban (2839) és Lengyelországban (1893) volt a legnagyobb, a legalacsonyabb pedig Máltán (16), Luxembourgban (26), Cipruson (34) és Észtországban (59).
Az unióban egymillió lakosra 46 közúti haláleset jutott 2023-ban. A legmagasabb arányszámot a tagországok közül Bulgáriában (81 eset egymillió lakosra vetítve) jegyezték fel, ahol tavaly 526 halálos kimenetű közúti baleset történt, a legalacsonyabb arányt pedig Svédországban (22 eset egymillió lakosra vetítve), ahol 229 halálos kimenetű közúti balesetet jegyeztek fel.
A jelentés szerint a 2024 első hat hónapjára vonatkozó előzetes adatok azt mutatják, hogy az uniós közutakon bekövetkező halálesetek száma 2023 azonos időszakához képest nem változott.
Egyes tagállamokban, köztük Ausztriában, Litvániában és Szlovéniában jelentős csökkenést regisztráltak, más országokban azonban az elmúlt félév során növekedés volt tapasztalható.
Az Európai Unió 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 50 százalékkal, 2050-re pedig nullára csökkenti a közúti halálesetek számát – emlékeztettek. Jelenleg hetente körülbelül 400 ember veszti életét közúti balesetekben az európai utakon – jegyezték meg.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy a 2023-as év folyamán 472 halálos kimenetelű közúti baleset történt, ami azt jelenti, hogy egymillió lakosra 49 ilyen eset jutott.
A magyar közutakon bekövetkezett halálos balesetek száma az elmúlt ötéves időszakban 22 százalékkal, 2022-höz képest 12 százalékkal csökkent 2023-ban.
(MTI)
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.