Tél csapadék nélkül: szárazak a földek, nagy gond lehet

A 2022-es emlékezetesen aszályos év elejéhez képest is rosszabb helyzetből indul Magyarország az elmúlt időszak csapadékösszegét nézve. A HungaroMET 90 napos csapadékösszeg-anomáliát bemutató térképén szinte nincs olyan hely az országban, ahol több eső hullott volna, mint a sokévi átlag. Persze a téli csapadékhiányt még behozhatja az időjárás egy esős tavasszal, de a szakértő szerint ez nem lesz ugyanolyan. Fehér Balázs meteorológus az Inforádiónak azt mondta, a téli csapadék segíti a talaj feltöltődését, amennyiben ez elmarad, az előre vetíti, hogy az év során aszály várható. 

Elsősorban nem is esőre, hanem hóra lenne még szükség, ami olvadáskor fokozatosan szivárog be a talajba, az pedig könnyebben tudja felvenni, mintha eső formájában zúdulna le. Kiváltképp, ha fagyott a talaj, mert akkor a mélyebb rétegekbe nem képes lejutni a víz. – Tavaly október 11-én egy nagyon száraz időszak kezdődött, és ez még tart is egy darabig, azóta kisebb megszakításokkal anticiklon alakítja időjárásunkat – erősítette meg a kollégája által elmondottakat Ráduly László amatőr meteorológus, a Kőszegi Időjárás Előrejelzés Facebook-oldal alapítója. – Az év ezen szakában minimális a párolgás, illetve a növények sem vesznek fel vizet, emiatt a szó általánosan használt értelmében nincsen aszály, viszont ha tavasszal nem érkezik komolyabb csapadékos időszak, akkor ez a helyzet nagyobb gondokat okozhat a mezőgazdaságban – tette hozzá. A tél csapadéka Kőszegen február 11-ig: decemberben 15, januárban 27, februárban pedig eddig 0 milliméter volt, a 90 napos eltérés a térségben: 60-80 milliméter – ennyi víz hiányzik a földekből a sokéves átlaghoz képest. 

Enyingi László Táplánszentkereszten gazdálkodik, 1,2 hektáros szuperintenzív ültetvényén 1000-1000 sárgabarack- és almafát nevel. Azt mondja, manapság öntözés nélkül még a házi kertekben sem érdemes termelni. – Szinte egész télen nem esett, emiatt nem csak a talaj felszíne vízhiányos, de már a mélyebb rétegek is. Mi sem bízhatjuk csak az időjárásra a kajszik, almák sorsát, ásott kútjaink vannak, azokból egy nagy teljesítményű szivattyú nyomja fel a vizet egy víztározóba, abból locsoljuk az ültetvényt, szektorokra lebontva. Virágzáskor nagyon fontos a víz szerepe, akkor nagyon sokat felvesznek a fák – tudjuk meg a gazdától.

Az Enyingi-birtok tehát igyekszik alkalmazkodni az időjárási szélsőségekhez. És ez az Európai Klíma Paktum egyik legfőbb céljai is a megelőzés mellett. Utóbbiban nem állunk jól, hiszen 2024-ben több mint 1.5 Celsiussal nőtt a Föld átlaghőmérséklete, az adaptációról szólva pedig: nem is tehetünk mást, ha túl akarjuk élni az egyre gyakoribb, hosszabb és intenzívebb nyarakat, figyelmeztet Balázs Bozzay az Európai Éghajlati Paktum civil nagykövete, az országos 10 millió fa mozgalom egyik erdészeti és klímaszakértője. Márpedig a túlélés egyik záloga lehet, főleg a városokban a fásítás, erdősítés – ebben Szombathely egyébként élen jár, nemrég telepített például egy Miyawaki-erdőt az új Százhold Parkban, emeli ki a szakember, de minden egyes elültetett fával teszünk az éghajlatváltozás ellen, fűzi hozzá.
Mivel az elmúlt években ritkábban esik, de akkor egyszerre több, fontos lenne, hogy a víz ne elfolyjon, hanem leszivárogjon a gyökérzónáig. Ez a leburkolt városi környezetben nem mindig tud megvalósulni, pedig jó tudni: a talaj nedvességtartalma biztosítja majd a fák visszapárologtatását, ettől lesznek képesek a lombok hűteni a mikrokörnyezetet. Bécsben például már csak úgy adnak ki új építési engedélyt, hogy a beruházónak kötelező a vertikális felületeket is zöldíteni. Szingapúrban működik a szivacsváros koncepció, ez azt jelenti, hogy olyan fajtákból hoznak létre zöldfelületeket az épületeken, ami a város külső környezetben is jellemző, és  törekszenek rá, hogy a város minél több vizet fogadjon be, tároljon, a növényeken keresztül hűtse a környezetet.

A száraz, enyhe tél nemcsak a csapadékhiány miatt veszélyes, de a kórokozók továbbélése miatt is, hangsúlyozza a szakember, aki a boróka-tarkadíszbogár példájával világítja meg, miről is van szó: ez 2016-ban még védett faj volt, 2020-ban viszont már azzal került be a hírekbe, hogy miatta pusztulnak a tuják. A téli csapadékhiány miatt ugyanis a tuják nem képesek elegendő gyantát termelni, ezzel védenék magukat, emiatt a boróka-tarkadíszbogár befúrja magát a kéreg alá, és tönkreteszi a növényt. 

A 10 millió fa mozgalom kezdeményezésére idén március 1-jén rendezik az első Nemzeti Faültetés Napját, amihez csatlakozhatnak magánszemélyek, cégek, intézmények, önkormányzatok.