Terítékre kerültek a halvédelmi, a rendészeti és a vízügyi kérdések
A horgászvizek kezelése, a halgazdálkodás a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének legfontosabb feladata és hosszú távú felelőssége, melyben kulcsszerep jut a halászati őröknek. A tízfős hivatásos állományban Sipos Károly a rangidős: 25 éve dolgozik Szentgotthárd, Körmend és Vasvár környékén. Nemrég Budapesten, a halak napja alkalmából megtartott központi ünnepségen átvehette az Év Halőre elismerést, és a címzetes vezető halőri megbízatást. Azt mondja, a szakma sokat fejlődött az elmúlt években. 5-6 milliós gépeket kaptak a MOHOSZ részéről, önjáró kaszálógépeket, szolgálati autókat, ami nagy segítség volt. Ezen kívül technikát is kaptak, okostelefont halőri applikációval, ami megmutatja a szabálysértéseket, az adatokat tudják egyeztetni a fogási naplóval. Éjjellátót, hőkamerát is használnak, hatalmas fejlődésen ment keresztül a halőrzés.
A hivatásos halászati őrök mellett 42 társadalmi halőr is dolgozik - önkéntesként. Feladatuk többek között a vízterületek őrzése, a horgászati szabályok betartatása, a halállomány védelme. Munkájukhoz elengedhetetlen a halőrzéssel, vízügyi, természetvédelmi, rendvédelmi ismeretekkel összefüggő szaktudás frissítése. Ezt szolgálják az ötévente kötelező továbbképzések és az ehhez hasonló szakmai napok is.
Puskás Norbert, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke kiemelte, hogy 1400 hektár vízterületen végeznek tevékenységét, ehhez viszonyítva az a közel tíz fő, aki hivatásos halászati őr, nem tudna jól működni, ha nem lennének segítségükre a társadalmi, egyesületi halőrök. A szakmai nap lényege, hogy összekovácsolódjanak, beszélgessenek.
A programra a közreműködő hatóságok - a vízügyi igazgatóság, a rendőrség, a kormányhivatal és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - képviselői is meghívást kaptak. Seregi Miklós, a szövetség elnöke mondott köszöntőt, majd Puskás Norbert számolt be a szövetség szerteágazó feladatairól, a személyi és tárgyi feltételekről, a horgászturisztikai fejlesztésekről. A közeljövőben egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően hat tónál és az ikervári Rába-szakaszon valósulnak meg beruházások. Elmondta, hogy a taglétszám jelenleg 12 ezer fő, különösen büszkék az 1800 gyerekhorgászra. Egyik fő tevékenységük a halasítás, amit az egyre növekvő halárak befolyásolnak, tavaly 60 tonna ponty és másfél tonna ragadozó került a vasi vizekbe. A további előadásokban szó esett a vasi halgazdálkodási hatóság működéséről, a hallépcsőkről, az aszály következményeiről, élőhely-rehabilitációról, halőrzéssel kapcsolatos rendőrségi tapasztalatokról, intézkedéstechnikáról, inváziós fajokról és a hód tevékenységéről.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.