TeTT: három tárlat mutatja be a tiltott, tűrt és támogatott művészeti irányzatok időszakát
A siklósi kerámia szimpózium céhkorsója az egyik kiállítási tárgy, ami megjelenik a Schrammel-gyűjtemény szombaton nyíló időszaki tárlatán. Czenki Zsuzsanna kurátor mutatja a kollekciót, ami a konvenciók elengedéséről és határtalan kísérletezőkedvről árulkodik. Az alkotások a Schrammel Imre keramikusművész által külföldi példák alapján életre hívott, nemzetközi hírű szimpóziumon születtek.
Czenki Zsuzsanna, a Savaria MHV Múzeum általános igazgatóhelyettese, kurátora elmondta, hogy a 1969-es újítás minden iparművészeti ágban az újfajta gondolkodás. Nem a konvencionális textilben, edényben, nippekben gondolkodás, hanem abban, hogy ezekből az anyagokból különböző égetési technikákkal, mázakkal mi mindent lehet csinálni.
A liberális gondolkodás, a szabadságvágy markáns megnyilvánulása volt ez. Megosztó kiállításokat szerveztek, és ekkor vált ketté a kerámiaművészet és a formatervezés. A szimpózium 2009-ig adott találkozási és alkotási lehetőséget a kerámiaművészeknek. A kerámiához hasonló szabad anyag volt a 70-es években a textil, amellyel ki lehetett fejezni a másként gondolkodást. Már nem csupán kifejezőeszköz volt, hanem témává vált: tépték, vágták, újraértelmezték. A Képtárban október 20-án nyíló tárlat az 1975-től működő velemi alkotótelepet mutatja be 21 alkotó 30 művén keresztül.
Bonyolult dallamvilág, érdekes ritmusszekció, a klasszikus zenéhez való visszakanyarodás, virtuóz hangszeres tudás - ez jellemzi a progresszív zenét. Az irányzat a 60-as években jelent meg, és a magyar zenészekre is hatott. Megtört progresszió címmel november 3-án a Képtárban nyílik meg a TeTT sorozat harmadik kiállítása, ami egy zenei időkapu mentén mutatja be a korszakot.
Vig Károly tudományos igazgatóhelyettes hozzátette, hangbúrákat helyeznek el a kiállításba, ahol adott zeneszám megy, és egy KISZ klubot, a Műszaki Egyetem Bercsényi Klubját próbálják megjeleníteni, ahol folyamatosan klasszikus progresszív zeneszámok szólnak majd.
A három kiállítás az 1968 és 1975 közötti magyar kultúrpolitikát mutatja be többféle szemszögből, kiemelve a helyi sajátosságokat, mondta el Horváth Soma alpolgármester. Hozzátette, bár az energiaválság a kulturális szektort is sújtja, nem maradunk múzeumi élmények nélkül.
"Azt hiszem, látva más városok példáját, Szombathely olyan döntést hozott, ami mellett ez a város élhető lesz, ami mellett az alapvető szolgáltatások, gondolok itt kulturális szolgáltatásokra, ez az, amitől város egy város. Így valósulnak meg a következő másfél hónapban kiállításmegnyitók" – fűzte hozzá.
Csapláros Andrea arról tájékoztatott, hogy a Savaria Múzeum 25 millió forintot nyert a Magyar Géniusz programban időszaki tárlatok megvalósítására, ebből épül fel a három TeTT-kiállítás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a program országos vándorkiállítása a tervek szerint decemberben az Iseumba érkezik.
Fotó: Bonyhádi Zoltán/szombathely.hu
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.