Több ezer csemetét ültettek a Farkas-erdő közepén
Vadászkürtszó nyitotta az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak hosszú évtizedekre emléket állító új erdő avatási ceremóniáját a Farkas-erdő közepén. A terület egykor legelő erdő volt. Az egyik ilyen rét helyére ültetett a Szombathelyi Erdészeti Zrt. több ezer csemetét.
Bakó Csaba , a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy kocsányos tölgy, emellett madárcseresznye, cser, vadkörte és egyéb elegy fafajokat tette a területre. A kocsányos tölgy a 7200 hektáros Farkas-erdőnek a fő fafaja, és bíznak abban, hogy ez az emlékerdő is hozzájárul ahhoz, hogy az erdőtömb a következő száz években is szolgálja az itteni embereknek az életét, a természetszeretők kirándulás iránti vágyát.
Magyarország 1971-ben adott otthont vadászati világkiállításnak, ahol először mutathatta be vadgazdálkodását. 2021 őszén újra Budapesten rendezik meg a nagyszabású eseményt: többek között trófeabemutatóval, nemzetközi szakmai konferenciákkal. A vadászat szervesen összekapcsolódik a természettel, a klímaváltozás kihívásaira pedig az erdő a megoldás – mondta az ország 11. emlékerdejének avatóján a világkiállítás szakmai igazgatója. Bors Richárd hozzátette, hogy az állami erdőgazdaságok nagyon nagy segítségeik, a zászlóshajóik a többi civil szervezettel együtt.
A hungarikumok között számos természethez, vadászathoz kapcsolódó kiemelkedő nemzeti érték is szerepel. Ilyen például a gyulaji dám-, és a gemenci gímszarvas. V. Németh Zsolt miniszteri biztos kiemelte még a IX-X. századi magyar íjat, mint egy különleges fegyvert, amivel minden bizonnyal vadásztak is. A magyar solymászatot, amely világhírű, a kulturális örökség része is egyben mint élő hagyomány, de a vadászkutyák, a drótszőrű vagy a simaszőrű vizsla, az erdélyi kopó, vagy a magyar agár mindenképpen ott van karaktereink között.
A vasi emlékerdő tövébe a klímaváltozást jól tűrő fajt, egy magyar tölgyet is elültettek, majd leleplezték azt az emléktáblát, amely a Farkas-erdő egyik kidőlt famatuzsálemének törzsére került. Az új erdőre a helyi plébános kért áldást.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.