Több mint 11 milliárd forinttal drágulnak a kézilabda-Európa-bajnokság sportcsarnokai
A Telex írta meg, hogy a budapesti sport- és rendezvénycsarnok ára 5,4 milliárd, a szegedi kézilabdacsarnok 4,6 milliárd, a tatabányai sportcsarnok pedig további 1,8 milliárd forinttal drágul. Mindhárom beruházásra a Gazdaságvédelmi Alapból vesznek ki pénzt.
A győztes magyar–szlovák pályázatban a Papp László Sportcsarnokot adták meg a döntő helyszínéül, de már akkor benne volt a levegőben egy olyan csarnok építése, ami Európában is egyedülálló. Egy új, modern, multifunkciós sportcsarnok – tehát konferenciák, koncertek lebonyolítására éppúgy alkalmas –, ami megfelel az európai szövetség, az EHF kívánalmának, a szervezet ugyanis igyekezett 18 ezresnél nagyobb csarnokokat választani a fináléra, hogy ezzel is növeljék a sportág presztízsét.
A kormány nem habozott sokáig, 18 milliárd forintért megvásárolta a Ferencváros futballstadionjával szemben lévő területet. Az első közbeszerzési pályázaton 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek, miközben a 68 ezer nézőt befogadó Puskás Aréna 190 milliárd forintba került. Miután a kormány 2019. augusztus 23-án arról határozott, hogy a beruházás teljes költsége maximum bruttó 101 milliárd 544 millió (nettó 74 milliárd 127 millió) forint lehet, az ajánlattevő cégek (köztük Mészáros Lőrinc és Garancsi István érdekeltségei) hirtelen levitték ezeket nettó 78-81 milliárdra, ami bruttó 100 milliárd.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.